Két országos jelentőségű szegedi fotóriporter, Liebmann Béla és Enyedi Zoltán 1945 és 1988 között készített képeiből válogató kötetet jelentetett meg a Móra Ferenc Múzeum A diktatúrák tükre címmel.
Liebmann Béla 1922-től élt Szegeden. Első fotóriporteri korszaka az 1930-as években kezdődött, ekkor fővárosi lapok közölték képeit, amelyeket a többi közt a színházban, a Szegedi Szabadtéri Játékokon készített, de bejáratos volt Szent-Györgyi Alberthez és dolgozott Móra Ferenccel is a múzeumigazgató ásatásain. A vészkorszak során Liebmann Béla feleségét és lányát meggyilkolták, ő azonban visszatért a városba, ahol nekilátott a háború utáni Szeged politikai eseményeinek képi dokumentálásához. Ahogy magáról fogalmazott, egész életében független fotóriporter volt, képei azonban hosszú éveken át meghatározók voltak a Délmagyarországban.
Enyedi Zoltán 1960-tól csaknem negyven éven át dolgozott a Csongrád Megyei Hírlap, majd a Délvilág fotóriportereként. Fontos megyei eseményekről készült képeit közölte a Délmagyarország, de fotóira igényt tartottak az országos lapok is. Liebmann Béla képeiből mintegy 9 ezer negatívot őriz a Móra-múzeum. Enyedi Zoltán teljes – 60 ezer képet tartalmazó – hagyatéka a fotóriporter 2009 halálát követően röviddel a közgyűjteménybe került.
Az elmúlt két évben a fotógyűjtemények digitalizálását, kutatását a múzeum a Magyar Géniusz Program keretében valósult projektje tette lehetővé. Ennek részeként ismeretterjesztő előadásokat, tudományos konferenciát is tartottak, és válik elérhetővé a képek egy része a múzeum honlapján és gyűjteménykezelő-oldalán, valamin készült el az új kötet.
A kiadvány elején három tanulmány olvasható. Az elsőben Medgyesi Konstantin a fotók jelentőségéről ír, a másodikban Panek Sándor Liebmann Béla munkásságát mutatja be, míg a harmadikban Bakos András Enyedi Zoltánt ismerteti meg a közönséggel. Az album első részében a diktatúra névadói, Rákosi Mátyás és Kádár János szegedi látogatásairól fennmaradt fotókkal találkozhatnak az érdeklődők. A második fejezetben szegedi közterek és épületek jelennek meg, nem egyszer politikai rendezvények helyszíneiként. A következő blokkokban a korszak közszereplőiről, illetve tömegrendezvényeiről láthatók képek. Az utolsó fejezetben pedig a hétköznapok pillanataiba engednek betekintést a szerkesztők a fotókon keresztül.
Kiemelt kép: A kötetet szerkesztői, Hegedűs Anita, Medgyesi Konstantin és Sólyom Péter, valamint Magyar Milán grafikus mutatta be a nagyközönségnek pénteken (Fotó: Gémes Sándor)
