Ma ünnepli 85. születésnapját Pásztor Erzsi, Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes művész, a Soproni Petőfi Színház és a Turay Ida Színház örökös tagja.

Pásztor Erzsi Pápay Erzsébet néven látta meg a napvilágot Budapesten, 1936. szeptember 24-én. Általános és középiskolába (Kanizsai Dorottya Gimnázium) Újpestre járt, 1955-ben érettségizett. 1959-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, Szinetár Miklós osztályában, akit meghatározó mestereként tart nyilván a mai napig. Tanárai voltak még többek között Gellért Endre, Olthy Magda és Sulyok Mária. A főiskolán változtatta nevét Pásztorra, hiszen Pápay Erzsiként már játszott színésznő Magyarországon. A diploma megszerzését követően Szendő József hívására a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Itt olyan darabokban játszott, mint a Tűzijáték (Paula néni), a Tartuffe (Dorina), a Tánya (Duszja), az Ének az esőben (Regina) vagy a Koldusopera (Peacockné). 1961 és 1964 között a budapesti Petőfi Színházban szerepelt, az intézmény megszűnését követően egy évet a szolnoki Szigligeti Színházban töltött, ahova Berényi Gábor szerződtette, aki később a Játékszín igazgatójaként is többször meghívta a teátrumba játszani. 1965 és 1978 között a Pécsi Nemzeti Színház művésznője volt, ahol Sík Ferenccel és Babarczy Lászlóval dolgozott, ekkor született meg lánya, Holl Henriette is, 1966-ban. Ez idő alatt olyan előadásokban láthatta a közönség többek között, mint a Twist Oliver (Charlotte), az Übü király (Übü mama), a Nyitott ablak (Erzsi, a szakácsnő), a Lysistraté (Kleoniké), a Macskajáték (Orbánné), a Bánk bán (Gertrudis királyné), a Bernarda Alba háza (Bernarda), A fizikusok (Mathilde von Zahnd) vagy A legyek (Első Erinnisz).

Pásztor Erzsi az Olympia című darabban (fotó: Puskel Zsolt)

1978 és 1983 között a Mafilm társaságához tartozott, majd hosszú évekig a Madách Színházban játszott. Kerényi Imre, a Madách Színház akkori igazgatója, 1993-ban nyugdíjazását kérte, nem maradhatott társulati tag, bár vendégként továbbjátszott a színházban. Volt Elisabeth A nehéz Barbarában, Mrs. Baker A pillangók szabadokban, Borbála A szabin nők elrablásában, Tituba A salemi boszorkányokban, Jang asszony A szecsuáni jólélekben, Poncia a Bernarda Alba házában, Jente a Hegedűs a háztetőnben és Márkiné a Vörös és feketében. 2008-tól 2011-ig a Soproni Petőfi Színházban játszott (Bors néni – címszerep, Kvartett – Feleség, Nem élhetek muzsikaszó nélkül – Mina néni), közben a Szegedi Nemzeti Színházban vendégszerepelt Székhelyi József invitálására 2003 és 2008 között, A cirkuszhercegnő című Kálmán Imre-operettben például Carla Schlumbergert alakította. Pályafutása alatt játszott még a Karinthy Színházban, a Győri Nemzeti Színházban, az IBS Színpadon, az egri Gárdonyi Géza Színházban, a budapesti Játékszínben, a kecskeméti Katona József Színházban, a kaposvári Csiky Gergely Színházban, a Thália Színházban, a Józsefvárosi Színházban, a Gyulai Várszínházban, a Kisfaludy Színházban, a Nemzeti Színházban, az Örkény István Színházban és a Bartók Kamaraszínházban is. Jelenleg a Játékszín Nyolc nő, valamint a Turay Ida Színház (amelynek 2003 óta tagja. 2015-től pedig örökös tagja) A medve nem játék és a Fergetes látogatás című előadásaiban látható.

Pásztor Erzsi (fotó: 24.hu)

Alapvetően komikai tehetségét furcsa, belső indíttatású groteszk humor színezi, de a tragédia sem idegen tőle. Nem csak színpadon, hanem játék- és tévéfilmekben is gyakran bizonyította már a tehetségét. Az 1945 utáni magyar filmtörténet egyik legfeledhetetlenebb alakítását nyújtotta a Veri az ördög a feleségét című film főszerepében, amelyért megkapta a Filmszemle „legjobb női alakítás” díját. Pályafutása alatt olyan alkotásokban láthattok őt, mint az Özvegy menyasszonyok, A szerelem határai, a K. O., az Angi Vera, a Szeleburdi vakáció, az Édes Emma, drága Böbe, a De kik azok a Lumnitzer nővérek?, a Buhera mátrix, az S.O.S. Szerelem, a 9 és fél randi, a Mancs, A Tenkes kapitánya, a Keménykalap és krumpliorr, a Gyermekrablás a Palánk utcában. A 2000-es években több sorozatban (Szeress most!, Munkaügyek, Jóban Rosszban) is feltűnt, azonban az országos ismertséget kétség kívül a Szomszédok Janka nénije hozta meg számára, olyannyira, hogy a mára kultikussá vált széria egyik legemblematikusabb alakjává vált, akinek aranyköpéseit talán nincs olyan generáció, aki ne fújná kívülről.

Színházi és filmes munkái mellett ugyanennyire ismert szinkronhangként is. Olyan sorozatokban hallhattuk őt, mint az Angyali érintés (Tess), A dadus (Yetta), A hegyi doktor (Franzi), A klinika (Hildegard Zeisig), a Bűbájos boszorkák (Penny Halliwell), a Csengetett, Mylord? (Mrs. Blanche Lipton), a Downton Abbey (Violet Crawley), a Halló, halló! (Madame Fanny La Fan), a Ki vagy, doki? (Az idő végzete), a Paula és Paulina (Fidelina) vagy a Született feleségek (Phyllis Van de Camp).

1977-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1980-ban Balázs Béla-díjat, 1992-ben Aase-díjat kapott, 2006-ban érdemes művésszé avatták. 2012-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, valamint ebben az évben Újpest díszpolgárává választották, valamint elnyerte a Turay Ida-vándordíjat. 2018-ban A XIII. Kerület díszpolgára címmel tüntették ki, 2019-ben megkapta a Tolnay Klári-díjat.

Kiemelt kép: Pásztor Erzsi (fotó: Markovics Gábor)