Ma ünnepli 70. születésnapját Parti Nagy Lajos, Kossuth- és József Attila-díjas költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Parti Nagy Lajos Szekszárdon, 1953. október 12-én született Nagy Lajos és Schuszter Mária gyermekeként. Gyermekkorát Tolnán, Kaposvárott és Székesfehérváron töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatójaként szerzett magyar–történelem szakos diplomát 1977-ben. Ezt követően két évig (1977–1979) a Baranya Megyei Könyvtár munkatársaként dolgozott, majd 1986-ig a pécsi Jelenkor című folyóirat egyik szerkesztője volt, ahol először 1971-ben jelentek meg versei. Az 1980-as években mint a JAK-füzetek (hivatalos nevén: József Attila Kör Irodalmi Egyesület) szerkesztőbizottsági tagja tevékenykedett. 1986-tól Budapesten él, azóta szabadfoglalkozású.
1982-ben jelent meg első verseskötete Angyalstop címmel, amelyet négy évvel később, 1986-ban követett a Csuklógyakorlat című második. 1987-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült, valamint egy évig a Magyar Írószövetség egyik titkára, 1991 és 1993 között pedig a Magyar Napló versrovatának szerkesztője volt. 1990-ben a Jelenkor folyóiratban egy ismeretlen szerző, Sárbogárdi Jolán A test angyala címmel közölte kisregényét, amelyhez Balassa Péter írt kommentárt. A kisregény naiv, dilettáns hangvétele elsöprő erejű nyelvi humorral társult. Nem véletlen, hogy az 1997-es átírt, első kiadás óta háromszor jelent meg önálló kötetként, illetve Sárbogárdi Jolán alakja az Ibusár című drámába is bekerült. 1990 szeptemberétől a Magyar Napló felkérésére kéthetente írt tárcanovellákat: ezekből az írásokból állt össze a Se dobok, se trombiták (1993) című tárcagyűjtemény, illetve az újraírt változatokból A hullámzó Balaton (1994) elbeszéléskötetnek több mint a fele. 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát is szerkesztette. Az Esti kréta (1995) címet viselő negyedik Parti Nagy-verseskötet olyan gyűjteményes könyv, amely az előző három verseskötet mellett új szövegeket is tartalmazott.
Parti Nagy Lajos (Fotó: Adrián Zoltán/24.hu)
Parti Nagy sokat foglalkoztatott fordító és átdolgozó. Drámaíróként is sikeres, darabjait folyamatosan műsorra tűzik a színházak: Mauzóleum című drámáját több éven át nagy sikerrel játszotta a Budapesti Katona József Színház a Kamrában, 1997-ben a darabbal Szalonikiben is vendégszerepelt a társulat. Legismertebb és egyik legtöbbet játszott műve az Ibusár, amely 1993-ban elnyerte a Színikritikusok díját. Emellett gyakran látható az ő fordításában (átiratában) Molière több műve (Tartuffe, Úrhatnám polgár), de többek között Franz Xaver Kroetz (A vágy), Martin McDonagh (Piszkavas), Ivan Menchell (Sírpiknik) és Ödön von Horváth (Kasimir és Karoline, Úrhatnám polgár) drámáit is ültette már át magyar nyelvre, valamint az Örkény Színház nagy sikerű Jógyerekek képeskönyvének magyar változata is az ő érdemeit dicséri.
Első regénye Hősöm tere címmel 2000-ben jelent meg, amelyet Terézia Mora fordításában 2005-ben Meines Helden Platz címmel németül is kiadtak. A történetből 2006-ban Miklauzic Bence készített filmet, ugyanebben az évben Taxidermia című írásából is készült mozgóképes alkotás (rendező: Pálfi György). A kortárs magyar költészetben elfoglalt helyére utal a szerző ötvenedik születésnapjára megjelentetett Mintakéve című kötet, amelyben a szerző mesterszonettjéhez a kortárs magyar líra legjobbjai (Kukorelly Endre, Jász Attila, Mizser Attila, Borbély Szilárd, Térey János, Orbán János Dénes, Balla Zsófia, Peer Krisztián, Varró Dániel, László Noémi, Kemény István, Vörös István, Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc) írtak szonettkoszorút.
A szerző több mint 30 díj, többek között a Déry Tibor-díj (1990), a József Attila-díj (1992), az Artisjus-díj (1994), az Üveggolyó-díj (1996), az Alföld-díj (1997), a Budapestért díj (2003), a Magyar Irodalmi Díj (2004), a Kossuth-díj (2007), a Prima díj (2007) és a Hazám-díj (2019) tulajdonosa.
Kiemelt kép: Parti Nagy Lajos (Fotó: Valuska Gábor)
