Parádé a csillagok alatt – Tánc-Ünnep ajánló

“Minden olyan napot elveszettnek kell tekintenünk, amelyen nem táncoltunk legalább egyszer.” – Így szól Nietzsche egyik idézete, amely országunk talán legismertebb hivatásos néptáncegyüttesének, a Magyar Állami Népi Együttesnek a mottója is lehetne, hiszen idén ünnepli fennállása 70. évfordulóját. Alapítója, Rábai Miklós 1950-ben kapott megbízást az együttes megszervezésére, a legelső fellépésükre pedig 1951. április 3-án került sor az Operaházban, akkor még a Mojszejev formációval közösen. Az első önálló bemutatójukra sem kellett sokat várni, 1951. május 14-én a Városi Színházban (most Erkel Színház) léptek fel. Hét évtizednyi fennállása során a Magyar Állami Népi Együttes megjárta négy világrész ötven országát és több mint ötmillió néző éljenezte színpompás repertoárját. Művészi tevékenységét – melynek célja a magyar nyelvterület népművészeti hagyományainak, mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása és színpadi formában való továbbadása – Bartók Béla-emlékdíjjal, Prima Primissima közönségdíjjal és Budapestért díjjal is elismerték. E csodálatos hetven év előtt pedig többfajta módon is tisztelegnek.

A jubileumi évad keretében olyan tartalmakkal merülhetnek el az érdeklődők a társulat patinás történetében, mint a legsikeresebb előadásaik válogatása (70 év színei), az együttes mindennapjaiba betekintést engedő fotóalbum Váradi Levente fotóművész nevével fémjelezve (Végtelen motívum), a sokszínű szabadtéri kiállítás (Hetven év alatt a világ körül), a Történetek a Magyar Állami Népi Együttesről című filmsorozat új részei és a Szegedi Szabadtéri Játékok programsorozatba beépülő nagyszabású gálaműsor, a Tánc-Ünnep. Július 23-án, a szegedi Dóm téren korokon átívelő varázslatnak lehetnek szem- és fültanúi azok, akik jegyet váltanak a legendás együttes művészetét az ötvenes évektől napjainkig bemutató összművészeti előadásra. A múlt felelevenítése, a jelen megélése és a jövő kifürkészése egyaránt meg fog jelenni a sztárvendégek különböző műfajokat vegyítő performanszában, így a deszkákon szimbiózisba kerül egymással az autentikus népzene, a szimfonikus zenekari hangzás, a kortárs hegedűmuzsika, az elementáris blues és a magával ragadó rock’n’roll. Egyszerre lesz ez a ritmusok és az emberek örömünnepe.

A Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara a felejthetetlennek ígért este erejéig olyan ismert művészekkel és formációkkal osztja meg a színpadot, mint Lajkó Félix, a Szent Efrém Férfikar, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, valamint Brassói-Jőrös Andrea és Staszny Zsófia operaénekesek. A társulat jelenlegi vezetője, a Harangozó Gyula-díjas, érdemes és kiváló művész, Mihályi Gábor rendezésében-koreográfiájában valósul meg a gála, aki 1982-ben csatlakozott a társasághoz, és hisz az egység erejében, ahogyan azt a Hagyományok Háza honlapján megjelent múltidéző cikkében ki is hangsúlyozza: „Annak ellenére, hogy mindig újabb és újabb utakra lépek, mindig tudjuk tartani a magas színvonalat, napjainkban is kitüntetett figyelem övezi munkánkat. Büszke vagyok arra, hogy már legalább háromszor el akart vinni képletesen a „folklór rendőrség”: a szakma konzervatív részénél – bizonyos előadásaink – megütközést váltottak ki, pedig az új utakra való lépések sohasem voltak öncélúak. Évezredes hagyományainkban – elképesztő csoda folytán – százezrek tehetsége és hozzáadott szellemi java csodálatos egységgé állt össze. Az örökérvényű művészi momentumok jelen világunkban is hatásosak és követendők. Feladatunk, hogy megtaláljuk az újabb és újabb formákat, hogy önmagam szűrőjén keresztül a nagyközönség is részese és továbbvivője lehessen ennek az ezeréves csodának.”

Mihályi Gábor irányítása alatt olyan különleges előadások születtek az évek során, mint a Táncos magyarok, a Kincses Felvidék, Az örök Kalotaszeg, a Labirintus, a Liszt-mozaikok vagy éppen a Tánckánon, amik hűen tükrözik, hogy a Magyar Állami Népi Együttest nem lehet egy műfajba beskatulyázni, ami – a vezető nyilatkozata alapján – tudatos döntés a részükről. „Filozófiánk alappillérének tartottuk, hogy kinyissuk a műfaji határokat, másrészt jól elhatárolt, markáns színeket hozzunk létre, így szélesebb műfaji spektrumot is tudtunk kínálni a közönségnek.” Ebbe a gazdag életműbe pedig tökéletesen belesimul a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Hagyományok Háza közös produkciója, a Tánc-Ünnep névre keresztelt két felvonásos műfajkoktél, amely július 23-án (eső esetén július 24-én) várja a műkedvelő nézőket szórakoztatási és hagyományteremtési célból egyaránt. A gálaműsor nem titkolt célja az önfeledt közös ünneplés, a színpad és a nézőtér több síkon való összekötése, a művész és a közönség egy húron pendítése. Természetesen a varázslat megteremtéséhez és az értékek átadásához nem elég a táncegyüttes, valamint illusztris vendégeinek jelenléte, a pillanat megéléséhez szükség van egy értő és érző közönségre is, melynek tagjai a szegedi Dóm téren részesülhetnek a zene és tánc csodájában. Egyszeri és megismételhetetlen élményt kapva.

Kiemelt kép: A Magyar Állami Népi Együttes akcióban (Fotó: Szegedi Szabadtéri Játékok)