Osborne-drámával mutatkozik be a NESSZ Alkotócsoport

Szeptember 13-án, a 3K – Kaszásdűlői Kulturális Központban debütál majd a NESSZ névre hallgató, fiatal alkotócsoport első darabja, a Nézz vissza haraggal, amely októbertől a Mozsár Műhelyben is látható lesz.

John Osborne Look Back in Anger című színművének ősbemutatójára 1956. május 8-án került sor a londoni Royal Court Theatre-ben. Az előadás nem aratott túlzott sikert, a nézők meglehetősen közönyösen fogadták. Alig egy héttel később azonban mégis az érdeklődés középpontjába került, az évad egyik sikerdarabja lett, aminek köszönhetően a hagyományos angol színház is új erőre kapott. Osborne nyomában egy fiatal, új írónemzedék (a „dühöngők”) tört be az irodalomba, amelynek tagjai közé tartozik John Arden, Arnold Wesker, Harold Pinter, valamint, ha nem is szorosan, de ide sorolhatjuk Samuel Beckettet is.

A történet annak köszönhette váratlan sikerét, hogy elsőként mert arról a társadalmi rétegről beszélni, amelyik az élet mindennapi küzdelmeivel volt elfoglalva, társadalmilag „az éppen csak megélnek valahogy” alsó rétegébe tartozott, amely kiábrándult a politikából, elvesztette az illúzióit és a felemelkedés reményét is. A dühöngő ifjúság elutasította a társadalom által nyújtott viszonylagosan jó megélhetési lehetőségeket, az egész jóléti társadalmat, annak minden hazugságával és álszentségével együtt. Haragjuk az ellen szólt, amit a társadalom által meghatározott és determinált életforma biztosított számukra. Tehetetlenségük az őrjöngés és a csöndes belenyugvás között ingadozva végül csúfos konformizmusba fulladt.

A színdarabból alig három évvel később, 1959-ben mozifilm is készült Richard Burton, Mary Ure és Claire Bloom főszereplésével (ez az alkotás a magyar keresztségben a Dühöngő ifjúság címet kapta). Harminc évvel később újabb mozgóképes alkotás született, ebben Kenneth Branagh és Emma Thompson játszotta Jimmyt és Alisont. Magyarországon többnyire Dühöngő ifjúság (vagy ennek egyszerűsített változata: Dühöngő) címen játsszák a budapesti és vidéki színházak, kezdetben Ottlik Géza, később Nádasdy Ádám fordításában.

A nemrégiben megalakult, fiatal alkotócsoport, a NESSZ azonban visszatért az angol cím eredeti jelentéséhez, így a klasszikus Osborne művet, Nézz vissza haraggal címen tekinthetjük meg, amelyhez Barna Zsombor, a projekt megálmodója készített új fordítást, emellett némi változást is eszközöltek a szövegkönyvben. „Már korábban is láttam a darabot, de igazából akkor figyeltem fel rá, amikor Canterburyben tanultam egy fél évig. Keresnünk kellett egy XX. századi, realista drámát, nekem pedig erre esett a választásom. Azt éreztem, hogy az alapgondolata nagyon is igaz a mai fiatalokra, még ha bizonyos elemek, amelyek kimondottan arra az érára voltak igazak, mára már megkoptak. Később elolvastam az Ottlik-féle fordítást, ami szerintem túl szép az eredeti nyelvezethez képest. A Nézz vissza haraggal! egy nagyon progresszív dráma volt az ’50-es években, pont azért, mert nyíltan beszélt a fiatalok problémájáról, amit szerintem legjobban egy másik fiatal tud visszaadni – főleg a nyelvhasználat terén. Először egy nyersfordítást készítettem el, azon kezdtünk el dolgozni Pigler Bencével, az előadás rendezőjével. Kiszedtük azokat a dolgokat, amiket túlságosan réginek ítéltünk (pl. a fiatalok nálunk nem újságot olvasnak, hanem a mobiljukat bújják) vagy azokat az utalásokat, amelyek kimondottan arra a korra vonatkoztak. Úgy aktualizáltuk, hogy az alapprobléma ugyanaz maradjon, de a néző mégis úgy érezze, hogy mindaz, amit lát, ma is megtörténhetne.”

Barna Zsombor (aki jelenleg a Budapest Bábszínház oszlopos tagja) nem csak a fordításért felel, hanem ő alakítja a négy „dühöngő” egyikét, Jimmy Portert is. „Elképesztően nagy igazságérzete van, roppant nyers és őszinte srác, aki tele van frusztrációval. Ezzel szemben a felesége, Alison – aki egy jóval gazdagabb világból érkezett – az a típus, aki inkább a homokba dugja a fejét, bármilyen konfliktus esetén a hallgatást választja, tragikus hősként könnyedén letargiába zuhan – Jimmy ebből szeretné kirángatni. Ezt küldetéstudatának érzi, csak éppen rossz módszert választ.” – mesélt szerepéről a fiatal színész, aki mellett feltűnik még a színen Pájer Alma Virág (Alison Porter), Osváth Judit (Helena Charles), Tzafetás Benjámin (Cliff Lewis) és Kerekes József (Redfern ezredes).

Az előadást Pigler Bence állítja színre, aki az utóbbi években az animációs filmgyártásban dolgozott, a Nézz vissza haraggal az első rendezése. „Amikor elkezdtem foglalkozni a darabbal, számomra a központi kérdést a szorongás jelentette. A történetben egy végtelenül frusztrált fiatalember vetíti ki saját belső démonait a szűk környezetére, némely esetben pedig pont ettől válik valósággá az, amitől a legjobban fél: hogy egy vesztes. Kívülről nézve ezt a folyamatot megfogalmazódik az emberben, hogy milyen iszonyatos károkat képes okozni az önreflexió hiánya, hányszor fordul elő az, hogy a saját poklunkat teremtjük meg, miközben ujjal mutogatunk a másikra. – ezt pedig sajnos egy aktuális kérdésnek tartom.” – foglalta össze gondolatait a történetről a fiatal rendező.

Az előadás különlegessége, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásán túl, a NESSZ Alkotócsoport közösségi finanszírozás segítségével (StageHive) szerzett pénzt, többek között a díszletelemek és kellékek megvásárlására. A látványvilágért Barna Varga Márti, a fényekért Váradi András felel, a rendező asszisztense Dicső Dorka, a produkció koordinátora Csákberényi-Nagy Anna. Az előadás végén a Szabadon él című számból (előadó: Lázár tesók, szerzők: Lázár Ágoston, Lázár Domokos) hangzik el dalrészlet a szerzők hozzájárulásával. A közreműködők elmondták, hogy bíznak az előadás sikerében, hiszen ennek fényében újabb produkciók születésére lesz majd lehetőségük. A színdarabot Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.

Kiemelt kép: Jelenet a Nézz vissza haraggal című előadásból (fotó: Nagy István Dániel)