Június 11-én, a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, Balatonfüreden a Kisfaludy galériában adják át a Magyar Filmakadémia Egyesület idei életműdíjait. A kitüntettek között szerepel András Ferenc rendező, Huszti Péter színművész, Rófusz Ferenc animációs rendező, Szakács Györgyi jelmeztervező és Udvaros Dorottya színművésznő, valamint a magyar filmművészet legendás operatőre, a nemrégiben elhunyt Hildebrand István életművét is posztumusz díjjal ismerik el.

A Kossuth-díjas András Ferenc rendezőként két filmmel írta be nevét a magyar mozgókép történetébe. Az 1977-es, Balaton-felvidéken játszódó Veri az ördög a feleségét című társadalmi szatíra a gulyáskommunizmus világának tartott görbe tükröt, míg a Dögkeselyű az értelmiség lecsúszásáról tudósított egy izgalmas bűnügyi történet keretei közt. Miután 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, évekig nem forgathatott. Rófusz Ferenc, Kossuth-díjas animációs rendező, a Nemzet Művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért kapta meg az Oscar-díjat. 1988-ban kivándorolt Kanadába, ahol saját stúdiót alapított. 2001 óta ismét Budapesten él, az animációs projektek mellett tanítással is foglalkozik. 2019-ben – a megálmodása után 40 évvel – sikerült bemutatnia Az utolsó vacsorát.

Jelenetkép a Fekete gyémántok című filmből (Fotó: Magyar Mozgókép Fesztivál)

Huszti Péter a főiskolát Várkonyi Zoltán osztályában végezte el, aki később rendezte is a fiatal színművészt a ’70-es évek egyik legnagyobb közönségsikerében, a Fekete gyémántok című Jókai-adaptációban. Emellett több mint száz tévé- és mozifilmben tűnt fel, 1974 óta tanít, 1994 és 2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Sokoldalú színészi pályafutása mellett színházi rendezőként és íróként is elismertségnek örvend. Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar film- és színjátszás megkerülhetetlen alakja. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sándor Pál, Szabó István vagy Jancsó Miklós. Játszott – többek között – a már említett Dögkeselyűben, a Te rongyos élet! című szatírában pedig kitelepített dívaként egy falu életét bolygatta fel.

Szakács Györgyi a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, a ’80-as évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit: például Ralph Fiennes A napfény ízében, Jakab Juli a Napszálltában, de az ő nevéhez fűződik A martfűi rém jelmezterve is. Az idén március 29-én elhunyt Hildebrand István a magyar filmművészet legendás operatőre volt: pályáját a Filmhíradó operatőreként kezdte, a hatvanas években Keleti Márton és Várkonyi Zoltán látványos szuperprodukcióiban dolgozott, ő fényképezte többek közt az Egy magyar nábobot, a Kárpáthy Zoltánt és A kőszívű ember fiait. Stílusát a kísérletező kedv is jellemezte, amelynek legszebb példája Bódy Gábor Psychéje.

Jelenetkép A martfűi rém című filmből (Fotó: Magyar Mozgókép Fesztivál)

A június 9. és 12. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő hazai filmes mustra a Kár a benzinért című film vetítésével emlékezik meg a 100 éve született Pécsi Sándorról, a 120 éve született Jávor Pál tiszteletére látható lesz a Toprini nász című felújított klasszikus, a 150 éve született Janovics Jenő előtt pedig Kertész Mihály A tolonc című 1941-es filmjének vetítésével tiszteleg, melynek producere volt. Az idei életműdíjasok nagy klasszikusai mellett természetesen a legfrissebb hazai filmtermés alkotásai is vetítésre kerülnek.

Kiemelt kép: Jelenetkép a Te rongyos élet! című filmből (Fotó: Magyar Mozgókép Fesztivál)