A Magyar Állami Operaház most először tűzi műsorára A nibelung gyűrűje-tetralógiát, Wagner eredeti elképzelését követve négy egymást követő napon. November 9. és 12., illetve 16. és 19. között M. Tóth Géza egységes koncepciójában, Kovács János vezetésével élvezhetik az operarajongók a germán és skandináv mítoszokból merítő művet.
Wagner több mint negyedszázadon át dolgozott grandiózus, filozófiai gondolatokban is gazdag, négy operából álló ciklusán. Az 1848-as forradalmak idején aktívan politizáló zeneszerző az események hatására alakította ki koncepcióját Siegfriedről, a jövő hőséről, aki elpusztítja az arany és erőszak társadalmát, és megjósolja az azt felváltót, amit a szeretet ural majd. A forradalmak bukása sötétebb hangvételt adott a tervezett műnek, Wagnerben a librettó megírása során tudatosult az is, hogy koncepciója megvalósításához szüksége lesz az ifjú Siegfried történetének elmesélésére, valamint, hogy bemutassa a régi világ bűneiért felelős isten, Wotan bukását is. A teljes Ring-ciklust 1876. augusztus 13. és 17. között mutatták be a Bayreuth-i Festspielhaus nyitóelőadásaiként.
M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas, Oscar-díjra is jelölt animációs filmrendező csaknem egyéves előkészítő munka után 2015-ben kezdte színpadra állítani a teljes Ring-ciklust az Operaházban. Látványos vetítésekkel kísért, sci-fi motívumokat is hordozó színrevitele a modernitás társadalmi kérdései felől közelít a mitologikus színezetű történet felé, amelyben Wagner a rajnai sellők aranyából készült, nagy hatalommal bíró, ám elátkozott gyűrű motívuma köré rendezi a hős Siegfried megszületését, felemelkedését és a walkür Brünnhildéhez fűződő, tragikus szerelmének történetét, ami az istenek birodalma, a Valhalla pusztulásához is vezet. A Rajna kincsét 2015, A walkürt 2016, a Siegfriedet 2017 tavaszán mutatta be az Operaház, míg Az istenek alkonya premierje az Andrássy úti dalszínház felújítása miatt csak 2022 májusában valósulhatott meg. A nibelung gyűrűje így teljes terjedelmében 15 év után 2022 novemberében szerepelt újra az OPERA repertoárján.
Most novemberben a tetralógia főszerepeiben szinte kizárólag a Magyar Állami Operaház Wagner-szerepekben tapasztalt szólistáival találkozhat a közönség: Wotanként Cser Krisztián nem csak a Siegfriedben lesz hallható, hanem A Rajna kincsében is bemutatkozik az Operaházban. Mellette az istenek atyjának szerepében a magyar felmenőkkel is rendelkező német basszista, Renatus Mészár (A walkür) áll a közönség elé. Lányát, Brünnhildét kivételes bravúrral Rálik Szilvia A walkür, a Siegfried és Az istenek alkonya három egymást követő estéjén is megformálja, és most először énekel a tetralógia harmadik részében. Kovácsházi István Siegmundként és a záródarab Siegfriedjeként, míg Nyári Zoltán a Siegfried címszereplőjeként lép színre. Frickát Gál Erika, Logét a magyar származású osztrák bariton, Adrian Eröd, Sieglindét Sümegi Eszter, az OPERA örökös tagja, Erdát Schöck Atala, Alberichet a szerepet az Operaházban először éneklő Kálmán Péter, Mimét Kiss Tivadar, az óriásokat Palerdi András és Rácz István alakítja, Gábor Géza pedig Hunding és Hagen karakterét is magára ölti. Először énekli Donnert Szemeréd Károly, Gunthert pedig Szegedi Csaba, míg a további szerepekben Horti Lilla (Freia), Szemere Zita (Erdei madár), Pasztircsák Polina (Gutrune) és Szántó Andrea (Waltraute) hallhatók. A walküröket Brassói-Jőrös Andrea, Fürjes Anna Csenge, Kiss Diána Ivett, Megyimórecz Ildikó, Vincze Klára, valamint Mester Viktória és Váradi Zita keltik életre, akik ketten Tuznik Natália partnereként a rajnai sellőket is megformálják, míg Brassói-Jőrös Andrea és Fürjes Anna Csenge Wiedemann Bernadett oldalán a három nornát is alakítják.
A Bárdosi Ibolya jelmezeiben, Tihanyi Ildi és Zöldy Z Gergely díszletei közt megvalósuló, Venekei Marianna koreográfiáival és a KEDD Vizuális Műhely animációival kísért produkciókat a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) élén Kovács János dirigálja. Az előadásokban közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói.
