Arról, hogy egy színész miként énekel Republic-dalokat, tizenöt esztendővel ezelőtt szinte mindenki meggyőződhetett, akkor jelent meg ugyanis Balázsovits Edit közös albuma az együttessel. A Liliom Produkció új musical-bemutatójában, a Lánybúcsúban más koncepció érvényesül, ott Bódi László Cipő és a Republic legismertebb slágerei a darab szereplőinek tolmácsolásában, a történet prózai vonalát kiegészítve csendülnek előadásról előadásra fel. Külföldön többek között a Queen-számokat felvonultató We Will Rock You alkotógárdája használta ugyanezt a receptet, a történet már több éve itt, Magyarországon is fut a PS Produkció égisze alatt bizonyos időközönként, méghozzá jelentős sikerrel. Persze a hasonszőrű zenés projektek megvalósulására számos hazai gyökerű példa is akad. Ezek közül a Hotel Menthol Fenyő Miklós és Novai Gábor rock and roll dalai, a Szép nyári nap pedig a Neoton munkásságának gyümölcsei köré íródott, és természetesen a közelmúlt törekvései szintúgy kitermeltek aztán ilyen jellegű anyagokat. Égi vándor címmel az Omega együttes énekszámainak felhasználásával látott napvilágot egy rockfantázia, illetve a Kör musical is befutott időközben az EDDA Művek zenekar legnagyobb nótáival.
Bár nagyon sok múlik ilyenkor a dalokat magában foglaló történeten, teljesen érthető, hogy a női színházi struktúrát itthoni közegben meghonosító Liliom Produkció is készséggel élt a fentebb tárgyalt formátum eszközeivel a RaM-Art Színházban november 2-án debütáló Lánybúcsú esetében. Mindenki tisztában van azzal a jelenséggel, amikor maga az alapsztori annyira közismert, hogy annak színpadi változata nem egyszer képes elnyerni a teátrumok látogatóinak bizalmát látatlanban, előre. Hogyha azonban egy adott darab cselekménye a nézők előtt teljes valójában a jegyvásárlás pillanatában még ismeretlen, ám annyi azért tudható róla, hogy abban egy meghatározott együttes dalai szerepelnek, akkor ez a körülmény lesz az, amely a leendő közönségben az otthonosság érzetét ébreszti fel, és ami számukra valamiféle húzóerőt, fogódzót jelenthet.
Jelenet a Lánybúcsú című előadásból (Fotó: M. Tihanyi Stella / Liliom Produkció)
A Liliom Produkció ötlete alapján Sztárek Andrea által jegyzett Lánybúcsú négy negyvenes gyerekkori barátnőről: Alízról, Belláról, Petráról és Lauráról szól, akik egy Balaton-felvidéki villában tartanának csajbulit, csakhogy erről a nyaralótulajdonos színésznővel, aki nem mellesleg egyikőjük édesanyja is egyben, valamint Erzsikével, a családtagnak számító házvezetőnővel egyáltalán nem egyeztettek, ráadásul velük azonos időben egy titokzatos férfi szintén felbukkan a színen. A felvázolt szituáció nagyon hamar vígjátéki atmoszférát teremt, és annak bizony több válfaja is tetten érhető a kétszer ötvenperces játékidőben. Az ideiglenesen üresnek vélt lakásba beállító emberek összetalálkozása a házban jogosan tartózkodókkal egy másik aspektusból nézve egyebek mellett már Heltai Jenő híres bohózatában, a Naftalinban is humorforrás lehetett, hiszen az ottani megüresedett szerelmi fészekre egyaránt nagyon sok jelentkező akadt, akikkel abszurd történések sora esett meg. Az a fajta geg, amikor a füves sütit a véletlennek köszönhetően olyan valaki eszi meg, aki nem ismeri az összetevőket, és ennélfogva a kísérő tünetekre sincsen felkészülve, a Valami Amerika filmnek, és abban az azóta már elhunyt Schütz Ila emlékezetes alakításának révén sokaknak ismerős lehet, de bárhol is bukkanjon fel ez a humorelem, állandóan derültséget teremt. Annak az idegennek a szerepeltetése, akire a lelepleződéstől tartva az őt ismerők rákényszerítik, hogy másnak adja ki magát, és aki nem mindig abszolválja ezt a feladatot tökéletesen, megint egy olyan vígjátéki motívum, amit a nézők többsége színházi környezetben szívesen lát, úgyhogy nem lehet csodálkozni azon, hogy a történetben is megtalálható ez a stratégia a Lánybúcsú című darabnál.
Alig akad olyan vicces darab, ahol ne aknáznák ki az alkotók a jellemkomikumban rejlő lehetőségeket az adott sztori folyamán, persze a Liliom Produkció előadásának esetében szükséges volt ehhez a Tallós Rita rendező által megejtett szereplőválasztás, a színészeiben pedig a megkapott instrukciók nyomán ki kellett bontakozzon a karakterépítésre való hajlam és hajlandóság. A Laurát játszó Tunyogi Bernadett ebben a dologban vitán felülien az élen jár, ugyanis az előadásban következetesen végigvitt és rendszeresen megjelenő állandó gesztusai vannak, amik megjegyezhetővé teszik az általa életre keltett figurát. Nem válik hátrányára egyébként az sem, hogy az énekhangja éppen olyan professzionális, mint amit tőle, zenés színészi tapasztalattal rendelkező színművésztől a közönség és a szakma elvár. Ehhez kapcsolódik, és nem is lehet elsiklani afelett, hogy amikor a színésznő az előadás egyetlen férfi karakterével, Andrással, azaz az őt játszó Bardóczy Attilával a színpadon egyszerre van jelen, a musical műfajának kedvelőiben a cselekmény nyomon követését meg nem akasztó módon pillanatokra a Rock Színházas Sztárcsinálók képfoszlányai szinte bizonyosan megjelennek. Méghozzá azért lehetséges ez, mert annak 1993-as változatában mindketten benne voltak: Tunyogi Bernadett a Néró császárért epedező fiatal lányt, Octaviát, Bardóczy Attila pedig Senecát formálta meg. Utóbbi színész a Lánybúcsúban is nagyfokú maximalizmussal hozza a ráosztott figurát, ám a biztos énektudásának megléte mellett más erényekkel is operál. Jellemző rá ugyanis, hogy kellően laza, amikor azt az előírt helyzetek megkövetelik, ugyanakkor a színdarab fináléjához közeledve az ilyen típusú produkciókkal szemben támasztott elvárásokon túlmutató élethűséggel ábrázolja a végkifejlet néhány szívhez szóló momentumát, ráadásul bizonyos pontokon mindössze a tekintetét és egyéb leheletfinom nonverbális gesztusát használja fel hozzá, ami nem csekély művészi érzékenységet kíván.
Jelenet a Lánybúcsú című előadásból (Fotó: M. Tihanyi Stella / Liliom Produkció)
Hogyha pedig már szóba került a Rock Színház, a Lánybúcsú színésznőkarakterét egyik szereposztásban játszó Keresztes Ildikó annak a társulatnak, illetve az egykori Arizóna Színháznak közös produkciójában színre vitt Sakk musicalben is szerepelt, ő játszotta Détár Enikővel felváltva a történet középpontjában álló szovjet sakkozó, Anatolij megcsalt feleségét, Svetlanát, de más zenés darabokban szintén bizonyított, például A költő visszatérben, vagy az Irma, te édesben is színpadra állt. Kokas Piroska (Bella) általában karakterszerepeket alakít, és amikor még kamaszként egy olyan rádióműsorban jelent meg az édesanyja, Halász Aranka színészi hivatásának apropóján, ahol zeneszerzők vagy színművészek gyermekeit interjúvolták, majd elénekelte a Grease-ből a vagány Rizzo nem egészen könnyű szólószámát, akkor már felvillant a benne rejlő affinitás a zenés játékok iránt. A Vidám és Mikroszkóp Színpad deszkáin a komikai vénáját csillogtathatta meg, a mostani musicalben pedig a két készsége egyszerre érvényesülhet, sőt az ebben játszott karaktere a szokottnál is jobban fókuszba kerül, és még némi drámaiságot is sikerül az előadás záró jelenetébe becsempésznie. A megtekintett előadás Aliz nevű nőalakját megszemélyesítő Bozó Andrea a Rádiókabaréból is ismert lehet, így a számára is otthonos a Lánybúcsúban megmutatkozó vígjátéki terep. A házvezetőnő ziccer-szerepében Bede-Fazekas Anna a közönség szimpátiáját rekord gyorsan nyeri el, és élni is tud a nevettetés eszközeivel, ám ő az a színésznő a csapatból, akinek a lehető legtöbb drámai szerep dukálna a vígjátéki jellegűek mellett, mert ha elvonatkoztatunk a mostani figurától, akit életre kelt, és csak a személyes kisugárzását nézzük: könnyen megállapítható, hogy a saját, egyéni karaktere azokért kiált. Fekete Linda (Petra) a zsizsgőnek mondható habitusát gyakran belefogalmazza a szerepeibe, és az Intermezzo Latin Club énekeseként nem jön zavarba a darabbéli Republic-dalok eléneklése közben sem.
A zenés színházi műfaj táncos sajátosságait becsukott szemmel is ismerő Bakó Gábor koreográfus az előadás atmoszférájával egybevágó koreográfiákkal segít árnyalni a Lánybúcsúra, mint színpadi produkcióra jellemző összképet, ugyanez igaz Szvatek Péter díszleteire, és Ungár Anikó jelmezeire. Utóbbi nem elvontan művészieskedő, hanem átgondolt és koncepciózus, a darab műfaji sajátosságait egyaránt kiszolgáló, valamint nem utolsó sorban kényelmesnek ható öltözékeket tervezett. Tallós Rita, a darab rendezője, egyben pedig Anikó gyermekkori barátnője nem először kérte fel őt ilyen jellegű feladatra, aminek ő örömmel tett eleget. A Lánybúcsú projektje beteljesíti a Liliom Produkció célkitűzését, amit a Nők, nőkről, nemcsak nőknek! – szlogen jellemez, és bár a mostani előadásuk látszólag egyértelműen a zenés vígjátékok vonulatba tartozik, fajsúlyosabb jelenségeket is boncolgat, mint amilyen például egy bonyolult viszonyrendszert feltételező anya-lánya kapcsolat.
Kiemelt kép: Jelenet a Lánybúcsú című előadásból (Fotó: M. Tihanyi Stella / Liliom Produkció)
