Az egyik legismertebb népmesét vitte színre a kecskeméti Ciróka Bábszínház: A só című előadást február 2-án mutatták be a hírös városban.
A só című népmesének számos változata született, elemei megtalálhatóak az ázsiai és európai mesekultúrában is. A kecskeméti előadás alapjául azonban egy erdélyi változat szolgált, ami annyiban tér el a jól ismert magyar népmesétől, hogy a királylány – miután az édesapja elkergeti otthonról – nem az erdőben bolyong, ahol rátalál egy királyfi, hanem elszegődik segédszakácsnak a szomszéd királyfi konyhájába. Kolozsi Angéla író, Dobák Lívia dramaturg és Kuthy Ágnes rendező úgy érezték, ebben a változatban sokkal érthetőbb, hogy a legkisebb királylány miért hasonlítja a sóhoz az apja iránt érzett szeretetét. Abban is más, hogy a királylány figurája sokkal aktívabb, tudatosabb, nem egy passzív, magányába burkolózó királykisasszony. A kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy az adott mese hogyan tud átalakulni drámává, milyen párbeszédek, milyen konfliktusok állhatnak a középpontjában, és ezekből hogyan épülhetnek fel érvényes színpadi szituációk és helyzetek.
Az iskolásoknak szóló élőzenés, táncos előadás a történet mélyebb rétegeinek feltárására, megértésére is törekszik. Ez a korosztály már alkalmas a mesében lévő konfliktusok felismerésére, értelmezésére, a szimbólumokon keresztül pedig a népmese felkészíti a gyermekeket a különféle élethelyzetek kezelésére: a szülőtől való elválás konfliktusától az elfogadásig számos üzenete van ennek a történetnek. Az előadáshoz drámapedagógus által összeállított játékos feladatsor is készül, amely a látottak iskolai feldolgozását segíti.
Az előadás látványtervezője Mátravölgyi Ákos, zeneszerzője Czapp Ferenc, koreográfusa Barta Dóra volt, a szereplőket Apró Ernő, Dénes Emőke, Fülöp József, Horgas Ráhel, Hrisztov Toma, Krucsó Júlia Rita és Szekeres Máté kelti életre.
Kiemelt kép: Jelenetkép A só című előadásból (Fotó: Ujvári Sándor)
