Harmadik kötetéhez érkezett Kondor Vilmos alternatív történelmi krimisorozata, ami egyben azt is jelenti, hogy harmadik alkalommal szegődhetünk Nemes Albert társául nyomozása során. Ráadásul Az utolsó magyar akcióhőssel a szerző újabb szintre emelkedett, és még az eddigieknél is izgalmasabb kalanddal rukkolt elő.
A történet 1968 decemberében veszi kezdetét, amikor is Nemes Albert bíróság elé juttat egy piti betörőt, ám igencsak meglepődik, amikor kiderül, hogy a bűnöző Afrikában volt zsoldos katona, mi több, Markovicsnak köze lehet az évtized legjelentősebb, azóta is tisztázatlan politikai merényletéhez, Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár hét évvel korábbi meggyilkolásához. Valakik vadásznak az egykori zsoldosra, és azzal fenyegetik, hogy kilencéves lányán állnak bosszút helyette. És nagyon úgy fest, hogy Nemes az egyetlen, aki biztonságba helyezheti a kislányt. Így egykori partnerével, Gostival veti bele magát az összeesküvés-elméletek és nemzetközi kapcsolatok zavaros labirintusába, hogy a szálakat követve olyan, perdöntő bizonyítékok közelébe jusson, melyek még a fondorlatos Kádár János rendőrkapitány számára is hatalmas jelentőséggel bírnak. Nemes türelmét és kitartását az európai nagyhatalmak közti játszmák teszik próbára, miközben két nő között őrlődik, ráadásul az anyja újdonsült udvarlója is különleges kéréssel fordul hozzá…
Kondor Vilmos – akire a magyar krimi megteremtőjeként szoktak hivatkozni – valódi személyazonosságára közel több mint 15 év alatt sem derült fény. 2008-ban a Bűnös Budapest-ciklus első kötetével, a Budapest Noirral robbant be a köztudatba, a sorozat azóta tizennégy nyelven olvasható Amerikától Ausztráliáig, Oroszországtól Franciaországig. A rövid életrajz szerint (már ha hihetünk ennek) az 1954-ben született író Szegeden végezte egyetemi tanulmányait, majd a Sorbonne-on diplomázott. Kondor nem mutatkozik a nyilvánosság előtt, interjút, ha ad, kizárólag írásban teszi azt. A most megjelent Az utolsó magyar akcióhős a tizenhetedik regénye, amelynek helyszíne egy olyan alternatív Magyarország, amely a szövetségesekkel kötött különbéke után a nyugati blokk tagjaként virágzik fel.
A Második Magyar Köztársaság 1946 és 1949 között volt az ország hivatalos államformája, jelen sorozat alapját pedig az adja, hogy Kondor elképzelte, mi történt volna, ha nem szállják meg a szovjetek az államot. E szerint 1944 októberében a magyar kiugrás sikeres volt, a II. világháború végén pedig a szövetségesekhez csatlakoztunk. Nincsenek kommunisták, nyilasok, jólét viszont van, sőt, 1968-ban megrendezésre került az első budapesti olimpia is. A sorozat harmadik részében Nemes Albert már főfelügyelőként tér vissza, ebbéli tisztségében próbál fényt deríteni egy igen szerteágazó ügyre, amelyet teljesen egészében politikai szálak szőnek át: cselszövések és összeesküvés-elméletek között kell megtalálnia az igazságot, miközben több emberélet is kockán forog.
Dag Hammarskjöld (Fotó forrása: United Nations)
Hasonlóan az előző kötetekhez, itt is több ponton találkozhatunk valós személyekkel vagy történelmi fordulópontokkal. Ilyen valóban létező alak volt az 1905-ös születésű Dag Hammarskjöld, Nobel-békedíjas svéd diplomata, 1953-tól az ENSZ második főtitkára. Főtitkárságának ideje teljes egészében a hidegháború éveire esett. 1957-ben választották újra, de amikor 1960-ban a függetlenségét elnyerő Kongói Demokratikus Köztársaságba békefenntartó csapatokat küldött, a Szovjetunió a lemondását követelte, sőt a főtitkári poszt eltörlését javasolták, és helyette egy három főből álló igazgatóságot kívántak volna létrehozni. 1961-ben az ENSZ csapatok és Moise Csombe katangai erői közötti fegyverszüneti tárgyalásra tartva repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. A hatóságok sokáig nyomoztak az ügyben, de arra a mai napig nem kaptunk választ, hogy baleset vagy gyilkosság történt – ez pedig azóta is rengeteg összeesküvés elméletre ad okot. Kondor regényében Hammarskjöld közbenjárására Kádár még éppen időben meg tudja buktatni a szovjetbarát politikusokat, így az 1956-os események teljesen más fordulatot vettek, mint a valóságban. A történelemmel ilyeténmódon való játszadozás meglehetősen izgalmas, főleg, mert a szerző minden elemet olyan részletességgel tár elénk, ami alapján könnyedén el tudjuk hinni, hogy az, amiről olvasunk, maga a valóság. Természetesen az alternatív jelleg nemcsak a történelmi eseményekre igaz, hanem Budapestre is: jelen kötetben a belvárosi zsidónegyedet ismerhetjük meg közelebbről, valamint kis időre ellátogatunk a Balatonra is.
Természetesen nem mehetünk el szó nélkül (egyik) kedvenc magyar nyomozónk, Nemes Albert alakja mellett, aki a mostani történetben egykori társa, Gosti segítéségét kéri az ügy felderítésében. Ők ketten összeszokott páros már, akik jól ismerik egymás természetét, erősségeit és gyengeségeit egyaránt, baráti beszólogatásaik üde színfoltjai a regénynek. Persze, nem csak humor jellemezi az életüket, hanem a veszély is folyton a nyomukban van, hiszen ahogyan Nemes egyre jobban ássa bele magát az ügybe, úgy kerül egyre nagyobb életveszélybe is, így őérte is izgulhatunk. Ami viszont miatt nem kell izgulni, az az, hogy a jövőben minden bizonnyal érkezik majd a folytatás, mivel bár a főbb szálakat szépen elvarrta Kondor, azért hagyott még nyitva jó pár kérdést.
Kondor Vilmos: Az utolsó magyar akcióhős, Open Books, 536 oldal
Kiemelt kép: Kondor Vilmos: Az utolsó magyar akcióhős (Szerzőporté: Open Books)
