Nem mindennapi ritmusunk – Manu Delago Ensemble: Circadian ajánló

A Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik legnagyobb érdeme, hogy olyan tehetséges zenészekkel ismertetik meg a hazai muzsikakedvelőket, akiket egyébként csak digitálisan hallhatnának, vagy rosszabb esetben fel sem fedeznék maguknak a zsúfolt felhozatalban. Közéjük tartozik az ausztriai származású, de Londonban élő alkotó, Manu Delago is, aki a különleges handpan művésze. Ez egy acélból készült ütőhangszer, amely két összehegesztett acél félgömbből áll, a felsőrészén elhelyezkedő hanggödröket kalapáccsal alakították ki, ennek hála pedig rendkívül egyedi hangzás érhető el vele (a Svájcban készülteket hangnek hívják, az általános megnevezése azonban a handpan).

Delago már tinédzserként püfölte a dobokat számos rockbandában, majd miután az Egyesült Királyság fővárosába költözött és jazzdobolást tanult, a figyelmét a svájci eredetű hangszerre fordította, amely később meghatározóvá vált számára. Fontos megjegyezni, hogy tanult komponálást is a londoni Trinity College of Music-on, 2000 és 2007 között pedig olyan ausztrál zenekarok dobosaként dolgozott, mint a HotchPotch, a Zabine, Michael Tschuggnall, Nadine Beiler, a Bluatschink és a Jazzwerkstatt Wien. 2006-ban alapította meg zenésztársával, Christoph Pepe Auerrel együtt a handpanos és basszusklarinétos duóját Living Room néven, amely két albumot és egy YouTube sorozatot (Hang & Bass Clarinet Megahits) eredményezett, míg a „Living Room in London” projekt erejéig hozzájuk csapódott három további alkotó, Ellie Fagg, Tom Norris és Gregor Riddell is. Persze ez csak egy kis szelete azoknak a gyümölcsöző kollaborációknak, amikben napjainkig része volt, hiszen az évek alatt olyan művészekkel dolgozhatott együtt, mint Anoushka Shankar, Shpongle, Bugge Wesseltoft, Nitin Sawhney, Cevanne Horrocks-Hopayian, Boris Grebenshchikov, Georg Breinschmid és mindközül talán a leghíresebb, az izlandi énekesnő, Björk.

Eddigi gazdag pályafutása alatt Delago számos albummal ajándékozta már meg rajongóit és köztük van a többszörösen díjnyertes lemeze, a Parasol Peak is, amelyet meglehetősen extrém módon, egy hegyen rögzítettek. Hasonlóan emlékezetes élményt ígér új albuma, a Circadian is, melynek címe a cirkadián ritmusra, azaz az élőlények naponta ismétlődő biológiai-fiziológiai ciklusaira utal, azon belül is az alvás témájára koncentrál. A dalok (mint például a „The Silent Flight of the Owl”, a „The Moment I’m Still Awake”, a „Draem” vagy a „Delta Sleep (Live At 4:33am)”) lefedik az éber és mély szunyókálást, az alvási zavarokat és a hirtelen ébredést is, amelyekkel valószínűleg az emberek többsége találkozott vagy találkozni fog az élete során, ezáltal nem lehet nehéz azonosulnunk vele. A zenésznek sem kellett messzire mennie inspirációért, hiszen rengeteget koncertezik olyan ismert előadókkal, mint a korábban már említett Björk és Anoushka Shankar, továbbá Olafur Arnald és a Cinematic Orchestra, ez pedig elmondása alapján gyakran vezetett álmatlansághoz, így adta magát a koncepció: „Az album írása előtt hónapokon keresztül turnéztam, gyakorlatilag megállás nélkül. Kezdett minden egybemosódni az álmaimban, amit akkoriban átéltem és elgondolkodtam rajta, mennyire érdekes, hogy milyen sokféle élményt próbál meg feldolgozni az agyunk alvás közben. Tudatosítanom kellett magamban, mennyire fontos szerepet játszik az életünkben a minőségi alvás.”

Manu Delago 2020. április 16-án, csütörtökön 20:00 órától harmadik alkalommal lép fel az A38 hajón a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, hogy bemutassa a 2019-ben megjelent nagylemezének anyagát. Az érdeklődők különböző árkategóriákban válthatnak jegyet arra, hogy megtapasztalhassák, mire képes egy profi zenész egy nem mindennapi hangszerrel a kezei között, ráadásul a nagybetűs élményt nem is csak egyedül garantálja. Noha minden dalt Delago írt és handpanen játszik is bennük, azonban a címben szereplő Ensemble kifejezés azt hivatott hirdetni, hogy számos más zenésztársa is hozzátesz a végeredményhez: Chistoph Pepe Auer klarinéttal és bariton szaxofonnal, Alois Eberl harsonával és harmonikával, Georg Gratzer fuvolával, Bernie Mallinger hegedűvel, Clemens Sainitzer csellóval, Clemens Rofner pedig basszusgitárral járulnak hozzá a varázslathoz. Akik kíváncsiak a nem mindennapi ritmusokra, a tematikus, érzéseket közvetítő dallamokra és az ezeket kiegészítő atmoszférára, azok a hivatalos honlapon keresztül csaphatnak le a talán vissza nem térő lehetőségre. Ez olyasfajta álom lesz, amelyből senki sem akar majd önszántából felébredni.

Kiemelt kép: Manu Delago (Fotó: The Music and Myth)