A nemzetközi-bábművész szövetség (UNIMA) kezdeményezésére 2003 óta március 21-én ünnepli a szakma és a közönség a bábszínházi világnapot. A bábszínház kifejezésről sokaknak a gyermek- és ifjúsági előadások ugranak be, holott fontos megjegyezni, hogy ez a megnevezés nem a korosztályra, hanem a műfajra utal. A Budapest Bábszínház hosszú ideje tűz műsorra felnőtteknek szóló előadásokat (idén kettő is repertoárra kerül: a március elején bemutatott Peer Gynt és a május elején debütáló Kár, hogy anyádat nem hoztuk el…), és szerencsére az utóbbi 1-2 évben a vidéki bábszínházak is egyre bátrabban nyúlnak komolyabb témákat feldolgozó darabokhoz, ezzel is igyekezve megszólítani a felnőtt korosztályt. Mostani összeállításunkban is főleg a vidéki társulatokra koncentrálunk: öt nagyváros előadását ajánljuk, de plusz egyként nem feledkezünk el a fővárosiakról sem.

Jelenetkép a Ne engedj el! című előadásból (Fotó: egri Harlekin Bábszínház)
Ne engedj el – egri Harlekin Bábszínház
Kazuo Ishiguro azonos című regényéből Balázs-Piri Noémi készített bábszínházi adaptációt, amelyet Fodor Orsolya állított színpadra Egerben. Hailsham diákjai látszólag éppen olyanok, mint bármelyik elit iskola tanulói: tanulmányaik mellett alkotnak, sportolnak, barátságok és szerelmek fűzik őket össze. Egészségükre különösképpen odafigyelve, a világtól teljesen elzárva nevelkednek, hiszen arra készítik fel őket, hogy egy napon elkezdjék az Adományozást. Őket egytől egyig ezért élnek. A jövőjükről már határoztak. Csak éppen még ők nem tudják, mi vár rájuk, mindenkire, egytől egyig… Amy, Liv és Tomy az idő múlásával egyre többször teszik fel a kérdést: ha véget ér az iskola és maguk mögött hagyják a rajzórákat, a teniszpályákat és a hálótermeket, mi fogadja őket odakint? Mi van ott, amitől ennyire óvják őket? Vagy mi az bennük, amitől a világot óvni kell?
Rendező: Fodor Orsolya
Szereplők: Mészáros Pancsa, Nánási Ágnes, Sóvári Csaba, Szűcs Réka

Jelenetkép a Ciróka Bábszínház Tóték előadásából (Fotó: Éder Vera)
Tóték – kecskeméti Ciróka Bábszínház
Örkény István groteszk drámáját Szikszai Rémusz állította bábszínpadra Kecskeméten, Hoffer Károly jelmez-, díszlet- és bábterveivel. A történet címszereplői a Tót család: Tót Lajos községi tűzoltó, felesége és lánya, akik fontos vendéget várnak: fronton szolgáló fiuk parancsnoka Mátraszentannán kívánja tölteni a szabadságát. A háború rettenete, a sok zaj és büdösség után a zilált idegrendszerű Őrnagy végre nyugalomra lelhet a békés hegyi faluban, és Tóték mindent megtesznek, hogy jól érezze magát. Mert ha az Őrnagy jól érzi magát Mátraszentannán, talán Tót Gyula zászlósnak is jobb dolga lesz a fronton…
Örkény István leghíresebb darabjában a háború természetrajzát írja meg félelmetes lélektani pontossággal. Ahogy Tóték otthonát elborítják a dobozok, lassan megkérdőjeleződik a valóság, és Mátraszentanna Wes Anderson inspirálta idilljében az Őrnagy katonás léptei nyomán elhatalmasodik az őrület.
Rendező: Szikszai Rémusz
Szereplők: Krucsó Júlia Rita, Keller-Dénes Emőke, Horgas Ráhel, Fülöp József, Lendváczky Zoltán, Szekeres Máté

Jelenetkép az édes hazám című előadásból (Fotó: veszprémi Kabóca Bábszínház)
édes hazám – veszprémi Kabóca Bábszínház
A veszprémi Kabóca Bábszínház előadásának fókuszában a haza áll: Magyarország, amelynek földjével, lakóival, nyelvével, emlékeivel, történelmével mindannyian ápolunk valamiféle, rendszerint igen-igen személyes viszonyt – akár tulajdon édesanyánkkal. Ahogy a színpadon megjelenő négy generáció tagjai is: féltik, ostorozzák, unják, magasztalják, pellengérre állítják, dicsőítik, vádolják, haragusznak rá – persze mindig érte, sosem ellene. E bonyolult viszony – nevezzük nevén: a hazaszeretet – különféle aspektusai ezúttal kortárs magyar költők közéleti verseinek segítségével szólalnak meg a Kabóca Bábszínház versszínházi előadásában, amelyet Móser Ádám tangóharmonika-játéka tesz még élményszerűbbé.
Rendező: Kocsis Pál
Szereplők: Gidófalvi Imola, Inoka Péter, Kocsis Pál, Markó-Valentyik Anna, Simon András

Jelenetkép a A Patkányfogó Projekt előadásból (Fotó: Kuklis István)
A Patkányfogó Projekt – szegedi Kövér Béla Bábszínház
A szegedi Kövér Béla Bábszínház első felnőttek szóló előadása egy különös történet a látszólag hétköznapi városról, ahol, akár a fák, a házak is felfelé nőnek, és minden megy a maga útján. A pék kenyeret süt, a kovács kovácsol, a segéd segédkezik, a könyvtáros könyveket ad ki és vesz vissza, a kocsmáros inni ad, a pap prédikál, a gyerekek ünnepi műsort próbálnak. És mit csinál a Patkányfogó? Tétlenségről és tehetetlenségről, elvágyódásról és maradásról, látszatról és lényegről mesél az előadás bábos, filmes és színházi elemeket vegyítő, kísérleti nyelven.
A Varsányi Péter által írt előadásra hatvan négyzetméteres makettvárost építettek fel, ezek utcáin, a több mint kilencven homlokzat között és a történet tíz helyszínén, különböző belső terekben jelennek meg a marionett figurák. A Patkányfogó alakja azonban bábként nem lép a színpadra, a közönség egy kamera segítségével, kivetítve láthatja azt, ami a szeme elé kerül. Így a színpadon zajló és a főszereplő szubjektív szemszögéből látható események együttese teszi teljessé a történetet.
Rendező: Varsányi Péter
Szereplők: Balasi Jolán, Presits Tamás, Schneider Jankó, Nikodémusz Hajnalka

Jelenetkép a Sziszüphosz előadásból (Fotó: Békéscsabai Napsugár Bábszínház)
Sziszüphosz – békéscsabai Napsugár Bábszínház
Sziszüphosz története ismert, örökké tartó büntetése – a kőgörgetés, amelyet soha nem hagyhat abba – az emberi lét szimbólumává vált. Ezt a küzdelmet a különböző korszakok más és más nézőpontból látják, a békéscsabai Napsugár Bábszínház előadása 21. századi környezetben, a közösségi oldalak és a digitális világ egyre szorítóbb „fojtásában” értelmezi újra a klasszikus történetet. Vajon lehet-e azzal provokálni ma, hogy az „élet értelmetlen”, „nincs értelme reménykedni”, a „jövővel nem érdemes foglalkozni”? A Camus filozófiai értekezéseinek nyomán készült kortárs történet, amelyben a mítosz és a filozófiai szöveg fontos gondolatai felvethetők, mégsem az eredeti szöveg dramatizálása. Az előadás a mellett, hogy kérdéseket vet fel, lehetőséget ad a reflektálásra, a közös gondolkodásra is.
Rendező: Somogyi Tamás
Szereplők: Berndt Richárd, Biró Gyula, Csortán Zsóka, Czumbil Emőke, Czumbil Örs, Gyarmati Éva, Majthényi Dániel, Soós Emőke

Jelenetkép a Dekameron 2023 előadásból (Fotó: Piti Marcell)
Dekameron – Budapest Bábszínház
2023 márciusában bemutatott Dekameron 2023 a Budapest Bábszínház egyik legnagyobb vállalása volt. Az előadás kiindulópontját Boccaccio Dekameronjának alaphelyzete adta: 1348-ban, egy világjárvány idején tíz fiatal vidékre menekül a pestis elől. Bezárkóznak, várnak, és történeteket mesélnek, hogy elüssék az időt. Közel hétszáz évvel később, 2023-ban – egy világjárvány idején, egy háború és egy válság árnyékában – mindannyian ismerjük ezt az állapotot. Erre pedig a művészetnek reflektálni kell, de az alkotók szándéka az volt, hogy ez ne a megszokott módon történjen. A színház vezetése felkért tehát 10 kortárs magyar szerzőt (köztük Gimesi Dórát és Tasnádi Istvánt), hogy írják meg saját Dekameron-történetüket – ezekből állt össze előadása. Ráadásul ez a produkció abból a szempontból is különleges, hogy szinte a létező összes bábtechnikával találkozhatunk az abban látható tíz különböző történet során, így aki egyszerre szeretné felfedezni a bábszínházi világot és részese lenni annak a különleges élménynek, amit egy bábelőadás tud nyújtani, mindenképpen érdemes ellátogatnia erre a darabra.
Rendező: Szikszai Rémusz
Szereplők: Ács Norbert, Barna Zsombor, Bartha Bendegúz, Blasek Gyöngyi, Ellinger Edina, Fodor Tamás, Hannus Zoltán, Kovács Judit, Pallai Mara, Pethő Gergő, Podlovics Laura, Spiegl Anna, Tatai Zsolt
Kiemelt kép: Az Anima című előadás bábjai (Fotó: Éltető Anna)