Ma ünnepli 75. születésnapját Nádasdy Ádám, nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet oktatója.
Nádasdy Ádám Budapesten, 1947. február 15-én született, Nádasdy Kálmán világhírű rendező és Birkás Lilian opera-énekesnő gyermekeként. A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, diplomát pedig 1970-ben szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán. Két évig gimnáziumi tanárként dolgozott, majd 1972-től 2018-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karán, az angol nyelvészeti tanszéken tanított, 1997-től 2003-ig tanszékvezető is volt. Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus. Elvégzett két szakjának nyelve (angol, olasz) mellett németül és franciául beszél.
1976 óta ír verseket, első műve 35 éves korában, 1982-ben jelent meg, azóta több kötete is napvilágot látott: Komolyabb versek (1984), A bőr és a napszakok (1995), Elkezd a dolgok végére járni (1998), A rend, amit csinálok (2002), Soványnak kéne lenni (2005), Az az íz (2007), Verejték van a szobrokon (2010 – A kötet a korábbi verseskötetek válogatott műveit tartalmazza, valamint új költeményeket is találunk benne), Nyírj a hajamba (2017), Jól láthatóan lógok itt (2019). Emellett több esszé-, valamint novelláskötet (A vastagbőrű mimóza – Írások melegekről, melegségről, 2015; A szakállas Neptun, 2020; A csökkenő költőiség – Tanulmányok, beszélgetések Shakespeare és Dante fordításáról, 2021), valamint nyelvi ismeretterjesztő mű (Hárompercesek a nyelvről, 1999; Ízlések és szabályok, 2003; Prédikál és szónokol, 2008; Milyen nyelv a magyar?, 2020) köthető a nevéhez.
Nádasdy Ádám (Fotó: Bielik István)
Színdarab-fordításait több színház játszotta, ezek közül a legismertebb Shakespeare műveinek magyarra való átültetése. Mintegy 12 drámát fordított le: Tévedések vígjátéka, Szentivánéji álom, A hárpia megzabolázása, avagy A makrancos hölgy, Hamlet, Ahogy tetszik, Vízkereszt, vagy bánom is én, Rómeó és Júlia, A vihar, A velencei kalmár, Szeget szeggel, IV. Henrik 1-2. rész. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben. Az Operában a 2009/10-es évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro házasságát, a budapesti Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig szintén Nádasdy Ádám friss fordításában játszotta 2011 februárjától, illetve márciusától G. B. Shaw Pygmalionját. 2016-ban jelent meg Dante Isteni színjátékáról készített fordítása. 2019-ben adták ki azt a kötetet, amelyben mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét, és ezt az eredetivel együtt közölte. Ezen fordítások többsége könyv formájában is elérhető, amiket nem csak az újszerű, modern nyelvezet miatt érdemes kézbe venni, hanem mert Nádasdy számtalan lábjegyzettel látja el azokat a pontosabb érthetőség kedvéért, valamint a legtöbb kötet utószavában az adott mű keletkezéséről, valamint a fordításról is olvashatunk.
1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”, valamint megkapta a Háttér-díjat. 2010-ben Üveggolyó-díjjal, 2012-ben Országh László-díjjal, 2016-ban Moholy-Nagy-díjjal, 2017-ben Artisjus irodalmi nagydíjjal, 2020-ban AEGON művészeti díjjal (Jól láthatóan lógok itt című verseskötetéért) és Alföld-díjjal tüntették ki.
Két lánya és öt unokája van. Párjával, a baleseti ortopédsebész Márkkal bejegyzett élettársi kapcsolatban él, Angliában pedig össze is házasodtak.
