Musicalszenzáció vár a Szegedi Szabadtéri Játékokon – Chicago ajánló

Amikor John Kander, Fred Ebb és Bob Fosse 1975-ben bemutatták a Chicago című musicalt Maurine Dallas Watkins 1926-os előadását alapul véve, még nem tudhatták, hogy musicaltörténelmet írnak, és a New York-i ősbemutatóból világszenzáció lesz, amelyet még évtizedekkel később is feldolgoznak a Föld különböző teátrumaiban, és bizony nem csak a kőszínházakban. A bűnös városba elkalauzoló és a jazzkorszak előtt tisztelgő darab – amelyből 2002-ben nagy sikerű film is készült – szabadtéren is megállja a helyét, sőt! A tavalyi Szegedi Szabadtéri Játékok keretében Béres Attila „bohókás, ötletes és felszabadult rendezésében” követhették figyelemmel a nézők Roxie Hart kálváriáját, aki lelövi a szeretőjét, miután kiderül, hogy az nem fogja beprotezsálni semmilyen szórakozóhelyre, mint énekesnőt. Roxie férje, Amos ugyan azonnal magára vállalja a bűntettet, ám amint megtudja, hogy mi is történt valójában, kihátrál a nő mögül és a csalfa feleségnek egyedül kell elvinnie a balhét. Ennek köszönhetően ismerkedik meg a börtönben az egykori revüsztárral, Velmával, és rajta keresztül a sztárügyvéddel, Billy Flynn-nel: Roxie eléri, hogy utóbbi kedvence legyen, és szegény áldozatnak állítja be magát a publikum szemében, hogy úgy formálja a moralitást, ahogy neki tetszik, viszont a szenzációk mulandók. A központi téma is ez: a 15 perc hírnév, amikor felemel és eltaszít a média.

Béres Attila idén ismét Chicagót varázsol Szegedből: az igazságszolgáltatás és a showbiznisz különös elegyét – amely univerzális mondandója mellett reflektál a kis magyar valóságra is – három alkalommal tekinthetik meg az érdeklődők (július 28-án, július 29-én és július 30-án este), méghozzá a Szegedi Szabadtéri Játékoktól megszokott módon különleges látványvilággal karöltve. Az előadás jelmeztervezője, Papp Janó elárulta röviden, hogy milyen produkcióra számíthat a közönség: „A helyszín és az idő ugyan meghatározhatatlan, de inkább emlékeztet a mai valóságra. Ebbe fognak berobbanni olyan, az amerikai revüt idéző, nagyon látványos, világító, nagyon túlzó, nagyon tollas, habos betétek, amelyek az énekszámokat fogják kísérni. Sok olyan, ma talán polgárpukkasztónak nevezhető figura és stílus is fel fog tűnni, ami merészebb a megszokottnál.” A díszletekért felelős Kálmán Eszter szerint napjaink városi környezete össze fog keveredni az utcai divattal és a grandiózus revük képiségével, miközben a különféle helyszíneket multifunkciós díszletelemek jelenítik meg. A szakember vizuális orgiát ígér, amelyet a színpadképbe ágyazott LED-falak fokoznak tovább, hogy a médiajelenlétet hangsúlyosabbá tegyék, a darabnak pedig ad némi hazai ízt az is, hogy a Roxie Hart sorsának állomásait az ország ikonikus hírolvasó párosa, Erős Antónia és Szellő István közvetítik.

Egy musical azonban lehet bármilyen látványos, mit sem ér az évtizedek során slágerré váló dalok nélkül, a Chicagóban pedig számos emlékezetes zenei betét van. A Cell Block Tango egyértelműen a legismertebb mind közül, amelyben a leültetett nők azt szemléltetik, hogyan végeztek a párjukkal, de emlékezetes a börtönbeli helyzetet bemutató When You’re Good to Mama, a jazzkorszakot felidéző All That Jazz, vagy éppen a Mister Cellophane is, amely az egyén társadalomban betöltött láthatatlanságát meséli el szívbemarkolóan. A népszerű dalok egytől-egyig felcsendülnek majd az újszerű koncepciót felvonultató produkcióban, a felejthetetlen muzsikákért pedig Rákai András zenei vezető és a Silló István által dirigált zenekar felelnek. A karmester szerint a zenei anyag különösen izgalmas lesz, ugyanis a szatirikus cselekményhez hasonlóan ez is „idézőjelben”, ironikus felhanggal lesz jelen, és ezúttal a zenészek is a színpadon foglalnak helyet, a cselekményhez igazodó jelmezekben és kötődik hozzájuk egy-két meglepetés is. A páratlannak ígérkező zenei élményt a Harangozó Gyula-díjas táncművész, Barta Dóra koreográfiája egészíti ki, a végeredmény pedig egyszerre adózik majd Bob Fosse hagyatéka előtt, és igyekszik egyedi megoldásokkal, korábban nem látott táncbetétekkel hozzájárulni az erős atmoszféra megteremtéséhez, fenntartásához.

Persze mindezek csak – minőségi – külsőségek, egy darab kvintesszenciáját a színészek adják, a Szegedi Szabadtéri Játékok Chicagója pedig igazi sztárgárdát vonultat fel. 2022-ben az alkotók 150 tehetséges jelentkezőből választották ki Roxy szerepére Czakó Juliannát, aki idén is visszatér, hogy elcsavarja a nézők fejét, akárcsak a hiszékeny, de jóravaló férjét, Amos Hartot megformáló Jászai Mari-díjas Mészáros Máté (akit emellett az Ezeregy éjszaka world musicalben is láthatnak az érdeklődők). A helyi legendának számító Velma Kelly-t életre keltő, Jászai Mari-díjas Ónodi Eszter remek párost alkot a Jászai Mari-díjas Nagy Ervinnel, aki a város egyik legjobb ügyvédjének tartott Billy Flynn bőrébe bújik. Ónodi a Nők Lapjának elmondta tavaly, hogy gyakran szóba került a kollégáival a legendás kaposvári Chicago előadás, amelyben Básti Juli játszotta Vilmát, Csákányi Eszter pedig Roxie-t, később pedig lehetősége volt a Ledarálnakeltűntem című darabban imitálva előadni az All That Jazz-t, ami már akkor magával ragadta és alig várta, hogy igazából is elénekelje. Jó néhány felvételt megnézett arról, hogy Catherine Zeta-Jones miképpen próbálja a filmváltozatbeli szerepét, viszont semmiben sem utánozta őt, a maga interpretációjára koncentrált: „Velma már túl van a fénykorán, amit nehezen él meg. Viszont az a fajta macska, akit ha bárhonnan ledobnak, a négy lábára esik. Van egy szép íve annak, ahogy Roxie-ban meglátja a lehetőséget arra, hogy még egyszer felkapaszkodjon.” A színésznő szerint ennél nem is lehetne aktuálisabb a jelenbe helyezett, húszas évekbeli történet, hiszen: „Emberek mindent elkövetnek azért, hogy bekerüljenek a médiába, még azzal is számolva, hogy ez rövid ideig fog tartani és rögtön leváltják, ha jön valaki más, aki érdekesebb. Rengeteg a megtévesztés, az álhírek korát éljük, amikor az embernek nincs egy kapaszkodója, hogy mi a valóság, mert azt mások szabadon interpretálhatják.”

A börtön nagyasszonyát, Morton mamát az EMeRTon-díjas musicalénekes, Janza Kata formálja a saját képére, akinek szintén megvan a véleménye a sajtóról, ahogyan azt a Nők lapjának ki is fejtette: „A média a boldogságunkat is megírja, de azt is, ha valami rossz történik. Ezért okosan, elegánsan, mértéktartóan kell kezelni, megtartva a méltóságunkat. Nálam ez sosem azt jelentette, hogy a nehézségeimről nem beszélek – de igen, pláne, ha a saját példámmal másoknak segítek”. A pergő eseményeket Lakatos Márk stylist, műsorvezető és látványtervező közvetíti majd Konferansziéként (akinek Papp Janó jelmeztervező páratlan, polgárpukkasztó és szemkápráztató ruhatárat tervezett), míg a médiát a dámaként megjelenő Mary Sunshine, azaz Kónya Krisztina képviseli majd. A tavalyi bemutató kapcsán íródott kritikánkban külön ki is emeltük, hogy a művészek parádéznak az előadás során, és mindenkinek megvan a maga kiemelt pillanata, ahol ki tud ragyogni a többiek közül. A mellékszerepekben is az ország különböző színházaiból érkezett, válogatott művészeket láthatunk, többek között a Szegedi Nemzeti Színház kiválóságait is, úgymint Csorba Katát, Sziládi Hajnát, Szívós Lászlót, Krausz Gergőt, Kárász Zénót, Rétfalvi Tamást és Jakab Tamást.

A Chicago tehát újszerű koncepcióval, fantasztikus látványvilággal, maradandó zenei élménnyel, remek színészi játékokkal és szemkápráztató koreográfiákkal igyekszik megmutatni a Szegedi Szabadtéri Játékok közönségének, hogy miért ez az egyik legkedveltebb musical a világon, Béres Attila innovatív változatát pedig minden korábbinál közelebb érezhetjük magunkhoz magyarként (amit az is aláhúz, hogy még a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság is tiszteletét teszi a színpadon). A Chicago azonban nemcsak egyszerűen szórakoztat, hanem elgondolkodtat is a médiával, a sajtóval, a társadalomban betöltött szerepünkkel és a moralitással, emberséggel kapcsolatban. Aki nem csapott még le egyetlen helyre sem, annak sem kell aggódnia: jegyek még kaphatók az esemény darabjaira, érdemes meglátogatnia a hivatalos honlapot annak, aki nem akar lemaradni róla. Mert ahogy Morton mama is énekli: „ha jó vagy mamához, hozzád ő is jó.”

Kiemelt kép: Jelenet a Szegedi Szabadtéri Játékok Chicago című előadásából (Fotó: Frank Yvette/Szegedi Szabadtéri Játékok)