A késő középkori magyarországi művészet egyik legjelentősebb alkotóját, az MS mesterként ismert művészt és korát mutatja be a Szépművészeti Múzeum legújabb tárlata. A középpontban a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltára áll. E monumentális remekműből fennmaradt hét táblaképet most először láthatja együtt a nagyközönség.
A tárlat a csaknem száz műalkotás mellett térképek, makettek, ötvöstárgyak, valamint korabeli dokumentumok segítségével ad átfogó képet MS mester alkotói környezetéről, a stílusát meghatározó művészeti régiókról, valamint a 15–16. század fordulójának magyar történelméről is.
A kiállítás előkészítésekor történészek, művészettörténészek és restaurátorok dolgoztak együtt azon, hogy meghatározzák az MS mestert körülvevő művészeti közeget és rekonstruálják a selmecbányai oltárképek társadalmi, történelmi és egyházi hátterét. Az újonnan attribuált művek segítségével nyomon követhetjük MS mester tevékenységének helyszíneit: a nürnbergi pályakezdést, majd a bécsi letelepedést, és az ott felépített sikeres karriert.
A tárlat első szekciója a 15–16. század fordulójára kalauzolja el a látogatót, és a Jagelló-kor bemutatásával szolgáltat történeti hátteret MS mester munkásságnak megértéséhez. A selmecbányai oltáron kívül eddig mindössze egyetlen művet ismertünk, amelyen MS mester elhelyezte a monogramját: egy zenélő szerelmespárt ábrázoló rajzot. Ez a mű és az MS mester inaséveiről tanúskodó újonnan azonosított gyakorlólapok állnak a tárlat következő részének fókuszában.
A következő egység középpontjában Paul Vinck és Anna Heckl epitáfiuma áll, amely talán a legfontosabb új mű, amelyet MS mesternek tulajdonítunk. Külön szekció foglalkozik a bécsi Szent István-székesegyház, valószínűleg szintén MS mester által festett, két női szentet ábrázoló falképegyüttesével, valamint Alexius Funck és Margarethe Stainer 1520-as években készült bécsújhelyi epitáfiumával. A tárlat látványos záró szekciója pedig MS mester Magyarországon őrzött alkotásain végzett készítéstechnikai és anyaghasználati kutatásokat mutatja be.
A már ismert művek mellett tehát MS mester több újonnan beazonosított alkotását is megismerhetik a látogatók. Sőt a kurátorok javaslatot tesznek a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb rejtélyének feloldására, hogy vajon ki rejtőzhet az MS monogram mögött.
A készítéstechnikai kutatásokat az OMRRK diagnosztikai laborjában a következő munkatársak végezték: Dr. Galambos Éva, Dr. Tuzson Eszter, Dr. Grynaeus András, Horváth Mátyás, Dr. May Zoltán, Dr. Karlik Máté.
A kiállítás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében valósul meg.
Kiemelt kép: MS mester és kora a Szépművészeti Múzeumban (Fotó: Szépművészeti Múzeum)
