“Minél több ilyen ünnepet élünk meg, annál egészségesebb lesz a lelkünk” – interjú Vidnyánszky Attilával

Az idei évben elindult Déryné Program segíti a magyar színházi élet szereplőit, többféle módon támogatja a szakma által eddig elhanyagolt területeket. Legfőbb célja a minőségi színházi élmény eljuttatása azokra a településekre, ahol a kultúrához való hozzáférés kevésbé biztosított. Vidnyánszky Attilával, a Déryné Program szakmai bizottságának tagjával beszélgettünk a személyes indíttatásról, a program missziójáról, a jövőbeni tervekről és célokról.

Mikor merült fel önben, hogy szükség van egy, a magyar színházi szakma minden területét átfogó programra?

Már a debreceni Csokonai Színház igazgatójaként szembesültem azzal, hogy a vidéki településeknek nagy szükségük van értékteremtő produkciókra. Ennek jegyében számos előadást valósítottunk meg a hajdú-bihari kistérségekben, és felemelő érzés volt azzal szembesülni, hogy ezzel milyen örömet tudtunk szerezni egy-egy térség számára. Ennek nyomán született meg bennem egy egységes rendszer kidolgozásának ötlete, azzal a céllal, hogy minőségi kulturális programokkal országszerte segítsük a kistelepüléseket. Az első próbálkozásunk a Szellemfinek nevezett szövetség volt, később pedig Halász János államtitkársága idején kapott újabb lendületet az elképzelés, de akkor még nem tudott kiteljesedni. Amikor a Nemzeti Színház vezérigazgatójává kineveztek, felgyorsultak a folyamatok. Tartottunk több találkozót, megkerestük a vidéki művelődési házak vezetőit, és olyan vidéki színházak képviselőit is, akik nagyrészt tájelőadásokat hoznak létre, később a Teátrumi Társaság is napirendre tűzte fontos témaként. Elmondhatom, másfél évtizede csapatmunkában dolgoztunk azon, hogy a színházi élet minden résztvevőjét valamilyen formában támogassuk. Rögös volt ugyan a Déryné Program megvalósításához vezető út, ám annál büszkébb vagyok arra, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Színház támogatásával sikerült létrehoznunk.

Miért a Déryné elnevezést kapta a kezdeményezés?

Mert ő volt a kőszínház előtti világ legnagyobb magyar színésznője. Déryné abban a hőskorban, amikor a magyar színházi élet intézményes keretek közé került, csodálatos, hittel és küldetéstudattal teli szerepet vállalt.

A Déryné Program négy részből áll. Tervezik a bővítését?

A Déryné Program Országjárás alprogramjába a jelentkezést két irányból várjuk: egyrészt azoktól az intézményektől, állandó vagy időszakos játszóhelyektől, melyek minőségi színházi előadásokat szeretnének műsorra tűzni, másrészt az alkotói oldalról, ahonnan előadás-ajánlatokat várunk. A Barangoló alprogram szakmai támogatást és anyagi forrást biztosít a kezdő színművészek, valamint a kőszínházon kívüli társulatok számára. A Vándorszínház alprogram célja a kis lélekszámú, kulturálisan elszigetelt területekre történő eljutás, az első évben kiemelt figyelmet fordítva a Pajtaszínházi Programban részt vevő településekre, valamint megalakult a 15 fős Déryné Társulat is, mely két saját, a Déryné ifjasszony és a János vitéz című produkciókkal büszkélkedhet. Azt gondolom, hogy ez a program megfelelően összetett módon, és széles körben lefedve támogatja a magyar színházi szakma ez idáig perifériára szorult területeit.

Ahhoz, hogy létrejöjjenek, és a vidéki kistérségekbe el is jussanak a produkciók, megfelelő „háttérország” kell. Milyen szervezeti, szakmai szempontok alapján épült fel a program?

Kis Domonkos Márk, a Déryné Program ügyvezető igazgatója progresszív, fiatal, lendületes vezető, aki az elmúlt tíz évben maradandót alkotott azzal, hogy néhány év alatt sikerült elérnie, hogy a Váci Dunakanyar Színház kiemelt státuszt kapjon, aminek köszönhetően a társulata sikerrel vett részt nemzetközi fesztiválokon, de az ő nevéhez fűződik a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó létrehozása is. Mindezek elismerésre méltó eredmények, melyek felhívják az ember figyelmét arra a rendkívül ambiciózus és energikus fiatalemberre, aki nem mellesleg lelki és a szellemi értékek terén vallott gondolataival is közel áll hozzám.

Mivel szakmailag olyan magas színvonalú előadásokat várunk, melyek a vidéki közönség szórakoztatására, épülésére, érdeklődésére tartanak számot, ezért a beérkezett produkciókat kilenctagú szakmai bizottság bírálja el. Arra törekedtünk, hogy színházszakmai szempontból sokszínű csapatot állítsunk össze. Ezért egyrészt olyan személyeket választottunk, akik jól ismerik a vidéki színjátszást, folyamatosan nézik ezen színházak kínálatát, de szükség volt olyanokra is, akik a társulatukkal leginkább tájolnak, vagy akik a befogadóhelyek világát, illetve azokat a pici falvakat képviselik, ahol a helyiek még nem láthattak színházi előadást. A produkciókat több pontból álló szempontrendszer alapján értékeljük, ezért olyan szakembereket is megszólítottunk, akik elolvassák a Déryné Programba beérkezett előadás-pályázatokat, de olyanokat is felkértünk, akik, ha adott esetben egy pályakezdő alkotó szakmai segítséget kér, akkor mentorálni tudják. Nagyon sokat gondolkodtunk a szakmai összetételről, azt szerettem volna, ha minél több szempont, minél több szegmens jelenik meg.

Kikerül majd a program a Nemzeti Színház védőszárnyai alól?

A koronavírus-járványhelyzet miatt még nem láthattuk, hogyan működik egy teljes évad – hiszen épp akkor tört ki a pandémia első hulláma, amikor a program elindult –, de ha a Déryné Program összes alprogramja be tudja teljesíteni küldetését, akkor a Nemzeti Színház elengedi a kezét. Ugyanakkor mégsem szakadna el tőle véglegesen, mert a Nemzeti Színház a produkcióival nagyon szívesen vállal feladatot e programban.

Hogyan áll össze a befogadóhelyek számára ajánlott előadáslista?

Az a célunk, hogy minél változatosabb programokat kínáljunk, hogy minden befogadóhely megtalálhassa a szívéhez közel állót. A Déryné Program hivatalos honlapján hozzáférhető produkciókat több pontból álló szempontrendszer alapján értékeljük: a megvalósíthatóság, vagyis hogy minél több helyszínre juthasson el az adott darab, a tartalom, a minőség, a költségek mind-mind szerepet játszanak, és előnyt élveznek a magyar szerzők műveiből készült, közösségépítő üzenettel rendelkező előadások. Hiszünk a színház közösségteremtő erejében, éppen ezért fontos, hogy olyan anyagokat vigyünk a kistérségekbe, melyek megtöltik az emberek szívét, lelkét, erősítik a hitüket, a közösségi hovatartozást. Hiszünk abban is, hogy a Déryné Programmal megtartó erőt tudunk képezni azáltal, hogy a kiürülő falvak, kisvárosok történetén változtatni tudunk. Minél több ilyen ünnepet élünk meg, annál egészségesebb lesz a lelkünk.

Nemrég készült el a Déryné Központ. Mi a funkciója?

Kis Domonkos Márk talált rá a budapesti Reitter Ferenc utcai épületre, és ő segítette a felújítási munkálatok lebonyolítását is. Mérhetetlenül büszke vagyok arra, hogy a Déryné Programnak saját épülete van. Az alkotási folyamatok helyszíne ez a központ, melynek átadását idén decemberre terveztük, a COVID–19 következében kialakult járványügyi veszélyhelyzet miatti jogszabályok azonban ezt nem tették lehetővé. A Déryné Központban irodákat, több próbatermet, és egy színháztermet is kialakíttattunk. Ez egy remek bázis, ahol az alkotóknak sokféle lehetőséget tudunk biztosítani: a próbatermekben a Déryné Társulat, valamint a Barangoló alprogramba bekerült, próbahelyszínre igényt tartó produkciók próbálnak majd, és ezen előadások bemutatói is szintén az épület falai között valósulnak meg. Fontos, hogy a Déryné Központ nem egy újabb budapesti játszóhely, hanem az előadások innen kelnek vidéki útjukra.

Bár a tájolás folyamatát a vírushelyzet megszakította, jó pár előadás megvalósult már. Milyen visszajelzések, tapasztalatok érkeztek a befogadóhelyektől?

A Déryné Program kezdete óta több mint négyszáz település jelentkezett az értékteremtő produkciók befogadására. Bár a koronavírus következtében bevezetett veszélyhelyzet miatt sajnos 68 előadásunk elmaradt, az 50 megvalósult vendégjátékot azonban sikeres, és érdeklődésre számot tartó kulturális eseménynek tekinthetjük. Fantasztikus érzés volt megélni azt a tiszteletet, szeretetet, hálát és örömet, melyekkel a tájelőadásokat fogadták.

A beérkezett produkciók közül van kedvenc előadása?

A Déryné Programba érkeztek már prózai előadások, operák, verses műsorok, alternatív produkciók, bábszínházi előadások és mesejátékok is. Sok kedvencem van, nem tudok egyet mondani. Fabók Mancsi előadásaira, vagy például Besenczi Árpád A helység kalapácsa című produkciójára maximális pontszámot adtam azért, mert olyan nagyfokú életigenlés, derű van bennük, melyek miatt néhány órára megfeledkezhetünk a hétköznapi gondjainkról. De említhetném a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházat is, akik példaértékű komolysággal és igényességgel szolgálják ki és szólítják meg a közönséget.

Kiemelt kép: Vidnyánszky Attila (Fotó Gádoros Márk)