A napokban jelent meg Bánki Éva első ifjúsági regénye, a Petőfi-vírus, amelyben egy elit iskola tanulóit és az ő életre szóló kalandjaikat ismerhetjük meg.
Az elit, angol tannyelvű budai iskolában felbukkan egy különös fiú. Rejtély, hogyan sikerült bekerülnie, hiszen messziről lerí róla, hogy nem gazdag családból származik, ráadásul nagy költőnk, Petőfi Sándor nevét viseli. Személyisége azonban lehengerlő, vagány, nagydumás gyerek, aki idővel mindenkit elvarázsol. Hamar megfertőzi az osztályt elképesztő eszméivel és történeteivel. Hogy például az iskola pincéjéből titkos átjáró vezet egy titokzatos barlangrendszerbe, amelynek időtlenségében egykori forradalmak túlélői rejtőznek. És egy szeptemberi délután nyoma vész a teljes osztálynak. Odalent a barlang pedig megélénkül.
Bánki Éva író, költő, irodalom-történész, a kortárs magyar irodalom markáns képviselője, több sikeres nagyregény (Esőváros, Aranyhímzés, Fordított idő-trilógia) szerzője. Az ELTE magyar-portugál szakán végzett, ösztöndíjasként hosszú időt töltött Lisszabonban, de élt Velencében is, amelyről személyes hangvételű könyvet írt Telihold Velencében címmel. Lélekben örök kamasz maradt, aki nehezen viseli a kötöttséget. Azt vallja: „mindent tanulj meg, de ne alkudj meg semmivel!” – valahogy úgy, mint a Petőfi-vírus, első ifjúsági regényének főhőse.
Bánki Éva ifjúsági művét nehezen lehetne besorolni bármelyik műfajba: a fülszöveg alapján joggal várhatnánk kaland- vagy fantasztikus regényt, de ez mégsem állja meg a helyét, hiszen nem a barlang felfedezése vagy az ott történt események adják a cselekmény gerincét. Sőt, tulajdonképpen a nem túl hosszú kötet feléig eljutva a gyerekek be sem teszik a lábukat a barlangba, noha az már előtte is szóba kerül. Ugyanakkor az sem állja meg a helyét, ha azt mondanánk, hogy egy osztályközösség mindennapjaiba enged bepillantást, mint egy realista kamaszregény.

Bánki Éva (Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu)
Minden egyes fejezetet ugyanis más és más diák mesél el (és ugyanaz a személy sosem szerepel kétszer), a cselekmény pedig mondhatni csak csordogál ezekben a vallomásokban. Eleinte heteket, hónapokat ugrunk előre az időben, majd elérkezik a szeptember, amikor is a gyerekek elhatározzák, hogy közösen fedezik fel a barlangot. Ugyanakkor maga a terjedelem (egy fejezet 8-10 oldal) sem alkalmas arra, hogy közelebbről megismerjük vagy megszeressük a szereplőket, így leginkább csak egy-egy élethelyzetet tár elénk a szerző. Tény, hogy íróként nem könnyű 15 különböző gyerek bőrébe bújni, mindegyiküknek egyedi hangot adni, de itt nem is ez volt a cél.
Éppen úgy, ahogyan a való életben is nagyon sokszínű egy osztályközösség, Bánki is kiemelt hangsúlyt fektetett a diverzitásra. Elit iskoláról lévén szó a diákok többsége tehetős családból származik, ennek ellenére mégsem gondtalan az életük. Ott van például Berci, aki autista, a mozgássérült Réka vagy a kínai Chen, akiknek szó szerint meg kellett küzdeniük a közösség általi elfogadásért. Ebben természetesen nagy szerepe van a titokzatos fiúnak, Sanyinak, aki mondhatni jött és már megy is, mégis az a rövid idő, amit az osztályban töltött, elegendő volt ahhoz, hogy megváltoztassa az életüket, gondolkodásukat. Dramaturgiai szempont is érdekes a regény felépítése, hiszen egyes szereplőkről mások véleménye által alakítunk ki képet, és mire eljutunk az illető saját fejezetéhez, már van egyfajta benyomásunk róla, ami természetesen könnyedén megváltozhat, de akad arra is példa, hogy az egyik osztálytárs személyes tragédiájáról ő maga mélyen hallgat, arra csak később derül fény.
Ezt a regényt tehát elsősorban nem a fordulatos cselekmény miatt érdemes levenni a polcról (hiszen, ahogyan írtam, az meglehetősen lassan és szakaszosan csordogál), hanem amiatt, amit a szereplők képviselnek a történetben. Ráadásul Bánki több ponton is reflektál a 2022-es esztendőre, így a koronavírus, valamint az orosz-ukrán háború is említésre kerül, ezzel is bemutatva a gyerekekre gyakorolt hatásukat.
Bánki Éva: Petőfi-vírus, Kolibri Kiadó, 164 oldal
Kiemelt kép: Bánki Éva: Petőfi-vírus (Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu)