Kétségtelen, hogy a szuperhősök és a képregények (újabb) aranykorát éljük, ami javarészt a Marvel-filmeknek köszönhető, hiszen a széria soha nem látott magasságokba emelte Vasember, Amerika Kapitány és a többi Bosszúálló nevét, ráadásul egy olyan mozgóképes univerzumot hozott létre, amelyre eddig a filmtörténetben nem volt példa. A moziban ennek a farvizén evez a nagy „rivális”, vagyis a DC (Detective Comics), ahol a fejesek hasonlóan nagy formátumban gondolkodnak, de némely alkotástól eltekintve, mintha nem lennének képesek megfejteni a receptet, hogy mitől működik igazán egy szuperhősfilm. Az utóbbi idők egyik legnagyobb meglepetése a 2022-es Batman volt, a denevérruhába pedig nem más bújt, mint az ex-Alkonyat sztár, Robert Pattinson (aki azóta számos alkotásban bizonyította már, hogy jóval több rejlik benne, mint az ügyeletes szépfiú-karakter). De mit is tudunk igazándiból Batmanről?
Erre a kérdésre bizonyára a legtöbben azonnal rávágnák, hogy Gotham sötét lovagja, a köpenyes igazságosztó, a maszk mögött az elképesztően nagy vagyonnal rendelkező Bruce Wayne áll, akinek hű társa Robin, legnagyobb ellensége pedig Joker. Kétségkívül, mindegyik állítás igaz, de Batman jóval több ennél. A magyar olvasók az 1990-es évek elején ismerkedhettek meg alakjával (az azóta legendássá vált A gyilkos tréfa történettel), holott maga a karakter ennél jóval „öregebb”: első megjelenésére a Detective Comics 27. számában, 1939 májusában került sor, alig egy évvel később pedig elindult Batman önálló sorozata, amely 2011 októberéig 713 füzetet élt meg. Batman megálmodói, Bob Kane, Bill Finger és Jerry Robinson pedig egy csapásra a képregényrajongók kedvelt alkotóivá váltak.

A Batman logó evolúciója (Kép: turbologo.com)
A magyar olvasók azonban nemcsak amiatt lehetnek „hátrányban”, mert a fentebb említett füzetmennyiséget (és a más lapokban megjelent írásokról, egyéb kötetekről nem is beszéltünk!) lehetetlen három évtized alatt teljesen behozni, hanem mert a 2000-es évek elejétől (ekkor szűnt meg a SEMIC Superman és Batman sorozata) 2014 májusáig (amikor is a Kingpin Kiadó újból útjára indított egy sorozatot) csupán pár kötet erejéig élvezhettük a denevérember kalandjait a Képes Kiadónak köszönhetően. A helyzet később jobbra fordult: a Kingpin-sor mellé becsatlakozott az Eaglemoss DC Comics Nagy Képregénygyűjteménye, amely bőven szemezgetett a sötét lovag történeteiből, majd nem sokkal később elindult A legendás Batman sorozat, amely már kizárólag a címszereplőre fókuszált. Habár ezeknek a minősége (leginkább a fordítás terén) hagy kivetnivalót maga után, valamint utóbbi sornál a tervezett 80 helyett csupán 70 kötet jelent meg, arra mégis csak jó volt, hogy képet kapjunk a karakter elmúlt közel nyolc évtizedéről.
Ettől függetlenül, ember legyen a talpán, aki képes átlátni a számtalan ellenséggel és eredettörténettel ellátott, több soron rebootolt, ezáltal több „univerzumban” játszódó Batman-sorozatot. Szerencsére azonban akadnak ilyen emberek, itt van például Matthew K. Manning és Daniel Wallace, akik megalkották a Minden, ami Batman útmutatót, amely a Kolibri Kiadó jóvoltából magyarul is megjelent tavaly év végén. Ha a nagyalakú, valódi albumhoz hasonlítható, keménytáblás kötet az alcímmel (Teljes útmutató) ellentétben nem is szolgál(hat) minden részletre kiterjedő alaposságú információkkal, arra tökéletesen alkalmas, hogy azok az olvasók, akik éppen csak most ismerkednek Batmannel, vagy éppen random szeretnének szemezgetni a denevérember kalandjaiból, egy átfogó képet kapjanak a figuráról és annak történetéről.
A kötet első felében megismerkedünk Batman születésének körülményeivel, láthatjuk, miként változott ruha- és eszköztára az évtizedek alatt, a Batmobilon kívül milyen egyéb járművekkel rendelkezik, és persze közelebb kerülhetünk a személyiségéhez (akár a tőle idézett mondatok révén). Fény derül a magánember Bruce Wayne-re, a Wayne-birtok mellett bejárhatjuk Gotham városát, és természetesen nem maradhatnak ki a legfőbb támaszai (Robin, Alfred Pennyworth, Gordon) és egyéb szövetségesek (kvázi az összes többi DC-szuperhős), valamint a szerelmi élete sem. Az első nagy fejezet az ellenségek arcképcsarnokával (és rövid ismertetésükkel), valamint egy meglehetősen részletes idővonallal zárul.

Batman és Joker – Jelenetkép Geoff Johns Három Joker című képregényéből, illusztráció Jason Fabok (Forrás: DC Comics)
A következő részek a különböző korszakokat mutatják be: Aranykor (’30-as, ’40-es évek), Ezüstkor (’50-es, ’60-as évek), Bronzkor (’70-es, ’80-as évek közepe), Sötét kor (’80-as évek közepétől a 2010-es évekig). Ezek a fejezetek részletesen ismertetik a sorsfordító, azóta már klasszikussá vált lapszámokat, bemutatva jelentőségüket is, így szóba kerül többek között az Első év, A gyilkos tréfa, a Halál a családban, az Arkham elmegyógyintézet, a Hosszú Halloween, a Hush, a Végtelen Krízis, a Batman és fia vagy a R.I.P. Ezeknek a történeteknek a nagy része magyarul is olvasható, amely nemcsak azt bizonyítja, hogy valóban igazi klasszikusokról van szó, de most már könnyedén elhelyezhetjük őket időrendben is. (Természetesen bizonyos szempontból jelen kötet ezekre az eseményekre nézve spoilert is tartalmaz!). A Modern kor a 2010-es évek után kezdődött, amikor is a DC elindította az Új 52 sorozatot (52 havonta megjelenő képregényt egy újragondolt DC-univerzumban), amelynek egyik húzócíme továbbra is a Batman volt (ez is megjelent magyarul), valamint lehetőséget adott több alternatív valóságra is.
Manning és Wallace meglehetősen nagy alapossággal járják körül a Batman képregényeket, amely nemcsak amiatt lehet kiváló olvasmány a rajongóknak és a téma iránt érdeklődőknek, mert egy valóban átfogó történeti áttekintést ad számukra, hanem mert mindezt egy csodálatos kivitelezésű, képekkel gazdagon illusztrált kötettel együtt kapják meg.
Matthew K. Manning – Daniel Wallace: Minden, ami Batman – Teljes útmutató (Batman – Ultimate Guide), ford. Sepsi László, Kolibri Kiadó, 216 oldal
Kiemelt kép forrása: roboraptor.hu