Megnyílt Bartl József, Munkácsy Mihály-díjas festőművész életműkiállítása a Szentendrei Képtárban, mely egészen jövő év februárjáig látható. Az alkotó jelentős alakja volt a hatvanas-hetvenes években megújuló absztrakt képzőművészetnek, művészi identitását meghatározta két helyszín és az azokhoz kapcsolódó kulturális közeg. Ezek egyike Soroksár volt, a másik pedig Szentendre.

Bartl József Soroksáron látta meg a napvilágot, német nemzetiségi családban nevelkedett, az egész életét meghatározta a sváb kultúra, mely nagyon fontos azonosulási pont volt számára. 1972-ben kapott műtermet a szentendrei Régi Művésztelepen, majd kialakult az archaikus-népművészeti motívumokat festői jelekké transzponáló művészi formavilága.

A szentendrei lokális motívumkincs egyre mélyülő értelmezési lehetőségeire inspirálták őt Szentendre építészeti és festészeti hagyományai. Emellett a művésztelepen olyan intellektuális környezetbe került, mely ösztönözte őt egyéni hangjának megtalálására. 1976-tól készült műveinek főszereplőivé a többrétegű jelentéssel felruházott motívumok váltak, és ez a szimbolikus, „képírásszerű” kifejezésmód az 1981-től jelentkező „rácsozatos” képein még inkább meghatározóvá vált.

Pályájának jelentős részére rányomta bélyegét a korszak keretek közé szorított világa, azonban művészetében mégsem játszott jelentős szerepet a politikai állásfoglalás kérdése. Első sorban saját belső világának feltérképezésére koncentrált és otthonra talált az általa megtalált művészi kifejezésmódokban.

A Szentendrei Képtárban nyíló kiállítást reprezentatív, 208 oldalas, kétnyelvű katalógus kíséri, mely az első igazán átfogó kiadvány a művész munkásságáról. Tanulmányokkal, részletes életrajzi adatokkal és több mint 100, gondosan válogatott reprodukcióval tekinti át a teljes életművet. A kiállítás kurátora Deim Réka.

Kiemelt kép: Megnyílt Bartl József életműkiállítása a Szentendrei Képtárban (Fotó: Deim Balázs)