“Költő lenni vagy nem lenni” címmel szombattól látható a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, állandó Petőfi-kiállítása, amely az életmű főbb problémaköreit megidézve mutatja be Petőfi Sándor alakját.

Az utóbbi évben egyszerre zajlott a PIM-nek otthont adó Károlyi-palota rekonstrukciója és az új Petőfi-kiállítás építése. Kalla Zsuzsa főmuzeológus kurátortársaival, Vaderna Gábor irodalom- és Prágai Adrienn művészettörténésszel Petőfi kultuszának újjáépítésére vállalkoztak. A tárlat ezért éppúgy bemutatja a Petőfi-kutatás legfrissebb eredményeit, mint a költő korának képzőművészetét, valamint Petőfi hatását és utóéletét is. Most először szerepelnek állandó kiállításban eredeti Petőfi-kéziratok, ezeket sérülékenységük miatt három havonta cserélik majd. A közönség számos multimédiás elem és adatvizualizáció segítségével kerülhet közelebb Petőfi Sándor alakjához. Petőfi az 1840-es években szinte egy csapásra „robbant be” a köztudatba. Ilyen gyorsan ekkora kultusza sem korábban, sem később nem alakult ki magyar költőnek; minderre ráadásul ráerősített Petőfi korai vértanúsága is.

A bevezető tér megidézi az életrajz fordulatait, felsorakoztatja a költő emblematikus portréit és tárgyait, a következő öt terem pedig hat tematikus csomópont mentén kutatja a kényszerűen félbeszakadt, mégis gazdag életművet. A Kötelék című szoba a költő társas kapcsolatait, szociális hálóját térképezi fel, a Róna terem Petőfi és a romantika tájélményét vizsgálja, az Otthon szekció pedig mezővárosi, majd nagyvárosi környezetben, családi körben mutatja be Petőfit és zsánerköltészetét. A Rémek című rész a romantikára jellemző borzongás, démonok és halálkultusz nyomait keresi az életműben, az Áldozat terem Petőfi önfeláldozásig vállalt közéleti, politikai tevékenységét követi végig, végül az Erő című egység a forradalmi cselekvés pillanataiban villantja fel Petőfi alakját. Az állandó kiállítás végén egy ideiglenes tárlat is helyet kapott, amely a PIM korábbi Petőfi-kiállításait idézi meg.

Kiemelt kép: A Petőfi Irodalmi Múzeum új Petőfi kiállítása (Fotó: Erdős Dénes)