Megkezdődtek a nagyszabású Az ember tragédiája próbái

December 1-jén mutatja be a székesfehérvári Vörösmarty Színház Madách Imre drámai költeményéből készült előadását, Az ember tragédiája 1.-et. A produkció különlegessége, hogy a teátrum minden színésze szerepet kap benne, és a négy művészeti vezető együtt állítja színpadra. Emellett a színház felkérésére négy kortárs magyar szerző elkészíti a Tragédia folyatását, melyet jövőre láthat a közönség.

Másfél hónappal a bemutató előtt, október 16-án megtartották Az ember tragédiája 1. olvasópróbáját a Vörösmarty Színház balett-termében. Az alkotók és a színészek körbeülték az U-alakban elhelyezett asztalokat, Szikora János, az igazgató, és az előadás első egységének rendezője pedig köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően ráhangolódásként beavatta a művészeket Madách Imre életének talán alig ismert részleteibe, amelyek nagy hatással lehettek arra, hogy elkezdje megírni a művet.

Szikora János ismertetőjéből megtudhattuk, hogy Madách családi tragédiái, az egymást követő sorscsapásoktól való tudatos elfordulás vezethetett a Tragédiához. Az egyik ilyen esemény volt, hogy az író betegség, szívbaja miatt nem tudott részt venni az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. ’49 januárjában Balassagyarmatra bevonultak a császári csapatok és a megyeszékhely tisztikarát, köztük az ott hivatalt viselő Madáchot is feleskették Ferenc Józsefre. Miután a magyar felkelők visszafoglalták a várost, az írót hazaárulónak kiáltották ki. Ugyanebben az évben a költő nővérét, annak első házasságból született fiát és második férjét Erdélyben brutálisan meggyilkolták. A családi tragédiák sora pedig ezzel nem ért véget; Madách öccse tüdőgyulladásban halt meg, az osztrák megtorlás során pedig egyik távoli rokonát Haynau felakasztatta.

Az író szabadságharcosok rejtegetése miatt börtönbe került, egy évig volt fogságban és miután bizonyítékok hiányában hazaengedték, már feleségével is megromlott a viszonya. Fráter Erzsébetről Madách anyja terjesztett rosszindulatú pletykákat, amelyek hatására az író beadta a válópert és kilenc év után különvált a házaspár. Fráter Erzsébet élete megrázóan szomorúan végződött, hajléktalanként és az italba menekülve érte a halál. Madách az őt közvetve-közvetlenül sújtó tragédiák árnyékában, vagy éppen ezek miatt a valóságtól elfordulva drámai költeményében témául az istenkeresést, az isteni gondviselésről való lemondást választotta. Egy idő után a világról alkotott képzetek pedig jobban kezdték érdekelni, mint maga a valóság.

Szikora János ezek mellett kiemelt egy Madáchhoz kötődő másik történetet is, mely szerint a szerző egyik lánya elmegyógyintézetbe került, abba a szanatóriumba, aminek kertjébe többek között a Vígszínház akkori művészei jártak piknikezni, köztük Jászai Marival. Ők látták Madách lányát, amint önkívületben énekel és táncol az egyik fa körül. Az igazgató-rendező kitért még arra is, hogy manapság mindent áthat az a törekvés, hogy az előadások nagyon aktuálisak legyenek, de szerinte nem csak a modernizálástól lehet egy téma mai: „aktuális az, ami örök”. Emellett megjegyezte, hogy „amióta ez a társulat együtt van, nem volt és valószínűleg nem is lesz ehhez hasonló szellemi kalandban része”.

Az ismertető után bemutatták a díszlettervet, valamint az első jelenetet is felvázolták, ezután a színművészek együtt, egyszerre olvasták fel Az ember tragédiájának nyitó sorait és megkezdődött az olvasópróba. A nagyszabású produkcióban Ádámot és Évát öt pár alakítja majd. Sorrendben Kovács Tamás és Osváth Judit, Hirtling István és Varga Mária, Andrássy Máté és Kerkay Rita, Krisztik Csaba és Kiss Diána Magdolna, végül Kádas József és Ballér Bianka lép színpadra az első emberpár szerepében. Lucifert Lábodi Ádám, Tűzkő Sándor, Kuna Károly és Nagy Péter kelti életre. Az előadás rendezői Szikora János, Horváth Csaba, Hargitai Iván és Bagó Bertalan.

Kiemelt kép: Maczkó Csaba