A Selinunte kiadó fontos feladatának tekinti, hogy hozzáférhetővé tegye a kortárs magyar dráma legfontosabb műveit, így Kortárs drámaírók című sorozatában szerzői köteteket ad közre, amelynek hetedik részében nemrég jelentek meg Forgách András válogatott színdarabjai. A könyvbemutatót április 17-én 17 órától tartják az Írók Boltjában, az eseményen a szerzővel és Radnóti Zsuzsa dramaturggal Sándor L. István, a Selinunte színházi könyvkiadó vezetője beszélget.

Forgách András nemcsak jelentős prózaíró, hanem drámaíróként, fordítóként, dramaturgként (sőt rendezőként) is fontos szerepet játszik a magyar színházi életben is. Voltak olyan korszakai, amikor tevékenykedésének fókuszában egyértelműen a színház állt, szinte egymást érték a sikeres bemutatói. Ezért meglepő, hogy egy korai vékony kötetet leszámítva drámái nem jelentek meg könyvalakban. Ezt a hiányt pótolja a most megjelent kiadvány.

„A drámaíró Forgách kopoltyúval lélegzik. Az élő színház az a tenger, amelyből az éltető oxigént kinyeri. A valóságban megismert, sőt megkockáztatom, a vele együtt ficánkoló színész az, akitől neki is úszni lesz kedve, akikkel együtt képes tovább teremteni magát a közeget. A színházi alkotó folyamatban inspirálóan, – motiválva és motivációt termelve, a többi alkotót kritikusan, ugyanakkor serkentve – vesz részt. Illik rá az, ahogy Brecht kedvenc figurája, K. úr a színházi módszerekkel kapcsolatban egy gépkocsivezetőt dicsér: „Saját útjánál jobban érdekli a forgalom egésze… Gondolatban együtt halad a mögötte meg az előtte járó kocsival, s ezenfelül szüntelen örömöt jelent számára a járművek összességének előrehaladása, sőt, még a gyalogosoké is“ – fogalmaz róla Fodor Tamás.  

A játékos és a többiek című válogatás hét színdarabot tartalmaz. A címadó mű volt Forgách első színházi bemutatója. A Katona József Színház tűzte műsorára 1985-ben Csizmadia Tibor rendezésében. A Dosztojevszkij regénye nyomán készült darab főszerepeit Gobbi Hilda, Básti Juli és Bán János játszotta. Még a 80-as évek elején kezdte írni Forgách a Vitelius című történelmi drámáját, a témára Suetonius Caesarok élete című könyvében talált rá. Az elkészült darabot 1992-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház Vincze János rendezésében, Koltai Róberttel a címszerepben. A Mandulákat a 80-as évek középén írta a szerző a Vígszínház ösztöndíjasaként. 1992-ben tévéjáték készült belőle Zilahy Tamás rendezésében.

Forgách András talán legtöbbet játszott darabja A pincér, amely a 80-as évek végén született, 1988-ban rádiójáték készült belőle Garas Dezső és Csákányi Eszter főszereplésével Surányi András rendezésében. A színházi ősbemutatót Zsótér Sándor rendezte 1995-ben Miskolcon. Később Forgách András, Illés Edit és Telihay Péter rendezésében is bemutatták a darabot. A takarítónő a kétezres évek elején készült, 2003-ban rádiójáték született belőle Zoltán Gábor rendezésében Szirtes Ági és Forgách András szereplésével.

Forgách András talán legsikeresebb darabja A kulcs. A kétezres évek elején született, több díjat nyert darab ősbemutatóját Ascher Tamás rendezte a Kamrában Máté Gábor és Fekete Ernő főszereplésével. Később Dömölky János is megrendezte Kecskeméten, tartottak belőle felolvasó-színházi bemutató Lengyelországban, majd játszották Londonban is. A fiú a tízes évek elején született, színházi ősbemutatóját maga Forgách András rendezte Nagyváradon 2013-ban.

Kiemelt kép: Forgách András (Fotó: Németh Dániel / Jelenkor Kiadó)