Megjelent a Selinunte Kiadó Olvasópróba sorozatának legújabb, szám szerint hetedik kötete Kortánc – Mai magyar színdarabok címmel.
A kötetben olyan színdarabok olvashatók, amelyek a körtánc szerkezetét követve festenek képet korunkról, de közben visszautalnak klasszikus szerzőkre, irodalmi hagyományokra is. Tasnádi István a Rozsdatemető 2.0 című darabjában (ősbemutató: Katona József Színház) Fejes Endre 1962-ben megjelent kultikus regényét adaptálta színpadra, és írta tovább egészen napjainkig. A Hábetler család egymást követő nemzedékeiben és a változó történelmi korokban azonosságot csak a mozgástér szűkössége és a választási lehetőségek korlátozottsága teremt. Kerékgyártó István Hurok című drámájában (magyarországi ősbemutató: Orlai Produkciós Iroda, Jurányi-ház) – Schnitzler Körtáncát idézve – nyolc találkozás történetét mondja el, minden egyes jelenetben azt mutatva be, hogyan szorul a hurok (metaforikusan és valóságosan is) az egyes szereplők nyaka körül.
Székely Csaba 10 című darabjának (ősbemutató: Radnóti Színház) szintén láncszerűen egymáshoz kapcsolódó történeteiben és bonyolult emberi kapcsolataiban a tízparancsolat jelenti a viszonyítási pontot. Pass Andrea Vándorkutya című drámájában (ősbemutató: Vígszínház) egy az óvódások által rajongva szeretett plüsskutya jár körbe, és leplezi le a családok titkait, mai élethazugságait. Gábor Sára Kutyaportéka című művében (ősbemutató: Trafó, a MASZK Egyesület és a Füge Produkció) a láncmesék szerkezetét idézve beszél egy fiatal cigány pár küzdelméről, akik ki akarnak törni abból a reménytelenségből, amire születésük predesztinálná őket.
Jelenet a 10 című előadásból (Fotó: Dömölky Dániel)
Kiemelt kép: Bezerédi Zoltán, Péter Kata, Szirtes Ági és Rujder Vivien a Rozsdatemető 2.0-ban (Fotó: Várady Nikolett)
