Megcsalás? Nem, ámítás! – ajánló A hülyéje című előadásról

Október 12-én debütált a Thália Színház idei évadának első nagyszínpadi bemutatója, A hülyéje című bohózatot Kelemen József, a teátrum főrendezője állította színpadra. Az előadás egyik különlegessége volt, hogy a társulat fiatal tagjai kaptak lehetőséget benne a bizonyításra, köztük Katona Péter Dániellel, aki egyből egy markáns főszerepben mutatkozhatott be a Nagymezői utcai játszóhely közönsége előtt.

Bátran állíthatjuk, hogy Georges Feydeau szinte a Thália Színház házi szerzőjének számít, az abszurd dráma műfajának megágyazó francia vígjátékszerző számos darabja mulattatta már a teátrum nézőit. Kelemen József pedig az évek alatt bizonyította, hogy különleges érzékenységgel nyúl a zsánerhez rendezőként, kezei közül olyan remek előadások kerültek ki az elmúlt két évadban, mint a Komédia egy bankrablásról vagy éppen idén tavasszal a szinte az egész társulatot megmozgató Nyakamon a nászmenet című csúcsbohózat. A két alkotó találkozása így már szinte garancia volt a bemutató sikerére, amelyet csak tovább fokozott az izgalmas szereposztás.

Lucienne és Vatelin idilli házasságban élnek, az asszonynak meg sem fordul a fejében, hogy esetleg egy harmadik fél veszélyeztetné boldogságukat. Egészen addig, amíg egy napon észre nem veszi, hogy egy úr követi őt az utcán, aki nem csak távolról settenkedik a nyomába, Pontagnac meg is szólítja, sőt az otthonába is befurakszik. Nyílt udvarlása egészen addig tart, amíg ki nem derül, hogy a szépséges hölgy volt iskolatársának, régi barátjának a felesége. A fiatalember itt kénytelen taktikát váltani, igyekszik bebizonyítani, hogy Vatelin már régen hűtlen az asszonyhoz, így ha az „visszacsalja”, lehetőleg vele, akkor az már szinte nem is számít bűnnek. Azzal persze nem számol, hogy az ő felesége, Clotilde, Lucienne mindenkori rajongója, Babillon és az Angliából érkező Soldignac házaspár is megkavarja majd a szálakat.

A bohózatokban megszokott, könnyed(nek tűnő) cselekmény most is izgalmas feladat elé állítja a játszókat, hiszen a pergő jelenetek humora most is a tökéletes időzítésen múlik. A társulathoz ebben az évadban csatlakozó Katona Péter Dániel könnyedén megtalálja a kellő ritmust Pontagnac szerepében, amelyben remek partnere a Lucienne-t korábban már Miskolcon egyszer megformáló Czakó Júlia. A fiatal színművésznő leszerződtetése remek döntés volt a tavaly kinevezett művészeti vezető, Nagy Viktor részéről, egyszerűen mindenben lehengerlő alakítást nyújt – a Hisztériában manipulatív végzetasszonyát alakít, míg a Ványa bában a címszereplő (akit egyébként férje, Görög László formál meg) szerelmét, Jelénát játssza. Az ő kettősüket egészíti ki az egészen elképesztő komikusi vénával megáldott Hevesi László, aki a már említett Madám Bizsu narratív karaktereiben idén már lenyűgözte egyszer a nézőket. Feydeau darabjában most egészen más, nagyszínpadra illő gesztusrendszerrel dolgozik, méghozzá kiválóan, mozdulatai, mimikája és hangsúlyai újra és újra nevetésre késztetik a nézőt.

A színpadra lépők közül mindenki dicséretet érdemel, ám a mellékszereplők közül is ki kell mindenképp emelni Vida Pétert, aki ugyan csak a második felvonásban látható, ám mégis azonnal elviszi a showt. Kijelenthetjük, hogy az ő humora nélkül lehet, de nem érdemes bohózatot bemutatni a Tháliában. Jaskó Bálint játssza Soldignac-ot, a francia származású, Angliában élő mágnást, aki csalfa felesége után nyomoz Párizsban. A fiatal színművész remekül hozza a hirtelen haragú pénzember figuráját, nem lehet nagyon másra figyelni, ha ő a színen van. Jámbor Nándornak remekül áll Babillon karaktere, számos humoros szitációban van lehetősége brillírozni miközben Lucienne-nek csapja a szelet. Szülési szabadságáról tért vissza Szabó Erika, aki a féltékeny Pontagnacnét alakítja, kisebb szerep, ám ő kihoz belőle mindent, amit csak lehet, üdítő őt újra színpadon látni.

A Thália csapata ebben az évben bevezetett egy izgalmas újítást is, pont A hülyéje kapcsán. A Bujdosó Nóra által tervezett díszletet már nyáron megépítették, így az olvasópróbát követően az alkotócsapat végig színpadi körülmények között próbálhatott. Ez meg is látszott már a bemutatón is, mindenki pontosan tudta, hogy mikor hol a helye, melyik ajtón kell ki- és bejönnie, érződött a játszókon, hogy biztosan uralják a tereket mind a három felvonásban. Ahogy az is, hogy ugyan most alapvetően a fiatalok kaptak Kelemen Józseftől lehetőséget, így sincs oka a nézőknek aggodalomra, hiszen nagyon jó dinamikával tudnak együttműködni az előadás első percétől kezdve a végéig.

A hülyéje egy könnyed szórakozást ígérő, az őszi és téli estékre remek kikapcsolódást kínáló, kiváló előadás lett, amely minden korosztályt képes lesz megszólítani, hiszen örök témát boncolgat: a szerelmet. Mi csak ajánlani tudjuk!

Kiemelt kép: Jelenet A hülyéje című előadásból (Fotó: Kállai-Tóth Anett)