Január elején kezdetét vette a Mária főhadnagy próbafolyamata a Budapesti Operettszínházban Homonnay Zsolt rendező vezetésével. A premiert március 10-én tartják, a további szereposztások 11-én és 12-én mutatkoznak be először a közönség előtt.
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója az olvasópróbán elmondta, hogy Magyarország kormánya a 2023-as évet hivatalosan a Magyar Operett Évévé nyilvánította. Elárulta azt is, hogy a Mária főhadnagy zeneszerzője Huszka Jenő törte meg a londoni és bécsi operett egyeduralmát, azzal, hogy Fedák Sárinak megkomponálta a Bob herceget. „Ez volt az első olyan operett, amelyet külföldön is bemutattak, ezzel megnyitotta az utat az utána következőknek, Szirmainak, Jacobinak, Kálmánnak és a többi szerzőnek, és elindult dicsőséges világkörüli útjára a magyar operett. A 2023-as év az 1848-as forradalomnak a 175. évfordulója is egyben, ez is adta az apropóját annak, hogy március idusán a Mária főhadnagyot mutassuk be.”
Huszka Jenő történelmi ihletésű nagyoperettjét a fordulatos sorsú asszony, Lebstück Mária igaz története ihlette, aki 1848-ban, a bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújik, és álnéven csatlakozik az egyetemi légióhoz… Hogyan válik egy tizennyolc éves, szerelemről ábrándozó fiatal lány, Lebstück Mária az 1848-as szabadságharc honvédhuszár főhadnagyává? Mi történik, ha ennek a fiatal lánynak kalandos életútjához csodálatos zenét, gyönyörű dalokat, fergeteges és vérpezsdítő táncokat és sok-sok humort keverünk, és ha mindezt áthatja az 1848-as forradalom mámora, hite és energiája?
Pillanatkép a Mária főhadnagy olvasópróbájáról, középen Kiss Diána, jobbra Vadász Zsolt (Fotó: Tót Rózsa)
Homonnay Zsolt, a darab rendezője egy modern, lendületes előadást képzel el, amely az 1942-es eredeti szöveg alapján készül, és amelyben még Kossuth Lajos darabbéli szövegei is elhangzanak. Ezt a változatot abban az időben nacionalistának, német-ellenesnek tartották, ezért nagyon sok cenzúrán esett át. A rendező számára nagyon érdekes Lebstück Mária sorsa, a történet emberi oldala, valamint izgalmas a reformkortól a szabadságharcokig terjedő időszak is. Arról is beszélt, hogy milyen fontos női sorsok vannak a darabban: Lebstück Mária egy férfiak által irányított társadalomban „férfiként” próbálja a céljait elérni, Antónia az egész életét egyedül tartja a kezében, Panni számára pedig az előnyös házasság az egyetlen megoldás arra, hogy élete végéig ne legyen bécsi cselédlány.
A nagyoperettek hagyományosan három képben játszódnak, Huszkáé viszont hét képet jelenít meg. Túri Erzsébet éppen ezért modern díszletet tervezett az előadáshoz, amely megjeleníti a forradalom kitörésekor lévő kettősséget és feszültséget. „Az egyik oldalon megjelenik Mária régi élete, amint fehér márvány oszlopsorok alatt esküvőre készülődik, a másik oldal pedig egy piros váz szerkezet, amely modern asszociációkra késztet”. Berzsenyi Krisztina jelmezei a díszlet stílusának megfelelően a tűz és víz kettősségét idézik, hideg-meleg színek, vörösek, kékek-zöldek váltakoznak benne.
A főbb szerepekben Kiss Diána, Lévai Enikő, Széles Flóra, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Drahos Evelin, Dénes Viktor, Erdős Attila, Laki Péter, Sándor Péter, György-Rózsa Sándor és Kovács Szilárd lép színpadra, a koreográfus Krizsán Dániel lesz. A próbafolyamatról werkfilm is készül, amely bemutatja, hogyan születik meg a produkció az olvasópróbától a premierig.
Kiemelt kép: Homonnay Zsolt rendező és Kiss-B. Atilla főigazgató a Mária főhadnagy olvasópróbáján (Fotó: Tót Rózsa)
