Maradj otthon-olvass otthon! – Regényadaptációk

A március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet az élet minden területén felborította a jól megszokott ritmusunkat. Folyamatosan írtunk az online elérhető színházi előadásokról, ám szerkesztőségünk számára nagyon fontos egy másik kulturális terület is: a könyvek világa. Olvasás közben anélkül léphetünk át egy másik világba, hogy ki kellene tennünk a lábunkat a lakásból, és azt is bizton állíthatjuk, hogy egy-egy könyv is képes olyan élményt nyújtani, mint egy előadás. De hogy ne szenvedjünk hiányt utóbbiból sem, sorozatunkban olyan köteteket ajánlunk, amelyek valamilyen módon (szerző, tematika) kapcsolódnak a színház világához. Ezen a héten olyan regényeket ajánlunk, amiből készült színpadi adaptációi is.

Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz, Megyek utánad (Magvető Kiadó, 2011, 2014)

Grecsó Krisztián nevével a színházba járók már többször is találkozhattak, hiszen ő a szerzője a Katona József Színházban hat éven keresztül nagy sikerrel futott Cigányok című darabnak, valamint szövegkönyvírója A Pál utcai fiúk zenés játéknak. Pályafutását költőként kezdte, később a próza felé fordult, több nagyszerű regényt, novellát köszönhetünk neki – többek között a legutóbbit, a Verát, amiért idén elnyerte a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2011-ben megjelent, AEGON-Díjas Mellettem elférsz című regényét a szerző maga adaptálta színpadra, amit a bécsi ősbemutató után a Rózsavölgyi Szalonban mutattak be Léner András rendezésében, Pogány Judit, Sipos Vera, Sztarenki Dóra, Őze Áron, Ozsgyányi Mihály és Sütő András szereplésével. Grecsó családregényében három generáció kel életre, akik tudják, hogy sorsaik is öröklődnek, így a múlt és a jelen különleges módon kapcsolódik egybe. A Megyek utánad szövegkönyvét Bíró Bence írta, 2018-ban Szegeden mutatták be Dékány Barnabás rendezésében, egy évvel később pedig az előadás – az Orlai Produkciós Irodának köszönhetően – a fővárosba költözött. A történet főhőse Daru (Baki Dániel és Mészáros Béla), aki szerelmein (Kurta Niké) keresztül próbálja elmesélni élettörténetét.

Dragomán György: Máglya (Magvető Kiadó, 2014)

Dragomán György 2014-es regényét az egyik legnagyobb német színházi rendező, Armin Petras állította színpadra. Az előadás négy nagyszerű színház, a stuttgarti Staatstheater, a drezdai Stadtschauspiel, nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház és a Vígszínház koprodukciójában készült 2017-ben. (A darab jelenleg Puzsa Patrícia várandóssága miatt szünetre vonult, de idővel visszakerül a repertoárra.) A Máglya a Ceaușescu bukása utáni élet visszásságait láttatja a tizenhárom éves Emma szemén keresztül, aki egyszerre vesztette el szüleit és otthonát, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre.

Agota Kristof: A nagy füzet (Magvető Kiadó, 1989)

Valahol Európában pusztító háború dúl. Egy anya vidékre menekíti ikreit a nagyanyjukhoz, a népmesék gonosz boszorkányához. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a Nagy Füzetbe. Följegyzik, mit láttak, mit hallottak, mit tettek, mit tanultak. Szívük megkeményedik, testük megedződik, életben maradnak – de iszonyatos áron. Agota Kristof Magyarországon született, de Svájcban élt és franciául írt. A nagy füzet – amely eredetileg Franciaországban jelent meg, később pedig tizenöt nyelvre fordítták le – az első regénye, amely egy fekete humorral átszőtt mese és fejlődésregény egyszerre. Vízió egy könyörtelen, elembertelenedett világról, a háború és az azt követő ellentmondásos időszak szörnyűségeiről. Ezt a különleges történetet a Forte Társulat (Horváth Csaba vezetésével) álmodta színre, az előadás 2013-as bemutatója óta folyamatosan látható a Szkéné Színházban. (A kisregény 1989-ben jelent meg először magyarul, az 1990-es évektől kezdve azonban a Trilógia címet viselő kötetben szerepel két másik kisregénnyel együtt.)