A március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet az élet minden területén felborította a jól megszokott ritmusunkat. Folyamatosan írunk az online elérhető színházi előadásokról, ám szerkesztőségünk számára nagyon fontos egy másik kulturális terület is: a könyvek világa. Olvasás közben anélkül léphetünk át egy másik világba, hogy ki kellene tennünk a lábunkat a lakásból, és azt is bizton állíthatjuk, hogy egy-egy könyv is képes olyan élményt nyújtani, mint egy előadás. De hogy ne szenvedjünk hiányt utóbbiból sem, sorozatunkban olyan köteteket ajánlunk, amelyek valamilyen módon (szerző, tematika) kapcsolódnak a színház világához.
Székely Csaba: Idegenek és más színdarabok (Selinunte Kiadó, 2017)
Székely Csaba az egyik legeredetibb hangú drámaíró a mai magyar drámairodalomban. Nyelvezete, mondatfűzése jól felismerhető, kimunkált, élvezetes, mindemellett az itt olvasható – régebbi és új – darabokból az is kitűnik, mennyire változatos, sokszínű. Másképp szólalnak meg a Bányavidék-trilógia világvégi falujának lakói, és megint másképp a város sivatagában egymást kereső-kergető emberek (A Homokszörny) vagy a magukat mindenhol idegennek érző homoszexuális férfiak és nők (Öröm és boldogság). De talán a legerősebb szólam ebben a kötetben a gyermekhangoké: a csökkent szellemi képességekkel bíró Róberté (Szeretik a banánt, elvtársak?), aki felnőttként is egy gyerek naiv egyszerűségével érzékeli maga körül a világ (és a politikai rendszer) változását. Vagy a világ abszurd kegyetlenségét rendként megélő Lizáé (Semmit se bánok), aki a testében hordozza egy megdőlt, ám romjaiban is továbbélő diktatúra bűneit. De gyerekeket hallunk az óvodai körhintán is beszélgetni (Idegenek), amint a szüleiktől eltanult szólamokkal védik a … mit is? Amit „atyáik építettek”? Vagy – mint Ivánék a bezárt bánya fölött – a „hagyományokat”?
Jelenet a Mamma Mia!-ból (fotó: Madách Színház)
Bárdos András – Rényi Ádám: A Fantomtól a Mamma Miáig – A Madách Színház titkai (XXI. Század Kiadó, 2014)
A Madách Színház vitathatatlanul a legnépszerűbb zenés színházak egyike. Nem egy magyarországi rekordot megdöntött már a teátrum, de mind közül talán a legnagyobb érdem, hogy a Macskákat 1983 óta folyamatosan, megszakítás nélkül tartják műsoron, mára túl vannak az 1400. előadáson, ezzel pedig Webber műve hazánk legrégebbi és legtöbbször játszott musicelévé vált. De hasonló népszerűségnek örvend Az Operaház Fantomja, a Volt egyszer egy csapat, a Producerek, a József és a színes szélesvásznú álomkabát, a Spamalot, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Mary Poppins és a Mamma mia! is. A kötet ezeket a darabokat veszi górcső alá, mesélnek a színészek, a koreográfusok, a karmesterek, a díszlettervezők és nem utolsó sorban a rendező-direktor, Szirtes Tamás. Emellett a magyar musicaleknek (Csoportterápia, Én, József Attila, Poligamy, Tanulmány a nőkről) is szentelnek egy fejezetet. Mindezt pedig albumszerűen, csodás képekkel kiegészítve vehetjük kézbe.
Liptai Claudia: Az álomnő (Libri Kiadó, 2012)
Liptai Claudia humorral átitatott romantikus kalandregényének hőse Anna, a fiatal és ambiciózus újságírólány, aki Afrikába utazik, hogy egy divatmagazin számára riportot készítsen a gyönyörű, félig magyar szépségkirálynőről. Elszántan vág bele a kalandba, arra azonban nincs felkészülve, hogy ebben az ismeretlen világban nemcsak a sminkje és a bőröndjei kerülnek majd veszélybe, hanem az életét is kockára teszi. Ekkor váratlanul felbukkan a színen egy jóképű, ám legalább annyira nagyképű és idegesítő idegen, aki nemcsak a lelkét kavarja fel, de a vágyait is felkorbácsolja, bármennyire tiltakozik is ellene. Anna hirtelen egy szövevényes bűnügy kellős közepén találja magát, és nincs más választása, mint hogy a férfi oldalán beutazza a fekete kontinenst. Olyan rejtély nyomába erednek, amely örökre megváltoztathatja mindkettőjük életét.
