A március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet az élet minden területén felborította a jól megszokott ritmusunkat. Pár nappal ezelőtt összegyűjttünk néhány online is elérhető színházi előadást, az alábbiakban pedig egy másik kulturális területet, a könyveket vesszük górcső alá. A #maradjotthon betartásának egyik pozitív előnye, hogy sok mindent bepótolhatunk, amire esetleg a mindennapok során nem jutott időnk. A magunk részéről az olvasást is előszeretettel ajánljuk, hiszen így anélkül léphetünk át egy másik világba, hogy ki kellene tennünk a lábunkat a lakásból, és azt is bizton állíthatjuk, hogy egy-egy könyv is képes olyan élményt nyújtani, mint egy előadás. De hogy ne szenvedjünk hiányt utóbbiból sem, a most induló sorozatunkban olyan köteteket ajánlunk, amelyek valamilyen módon (szerző, tematika) kapcsolódnak a színház világához.

Ozsgyányi Mihály: A fátylam kicsit oldalra billent (Magánkiadás, 2018)

Ozsgyányi Mihály, színész első regénye 2018-ban látott napvilágot, amelyet olyan elismert művészek méltatták, mint Pogány Judit, Györgyi Anna, Őze Áron vagy Koltai Lajos. A történet tulajdonképpen egy családregény, amely több generáción keresztül mutatja be egy vidéki família életét, és azt, hogyan „öröklődik” minden lelki baj apáról fiúra, anyáról lányára. „Családom férfitagjai kivétel nélkül az erőszakban és a testi fenyítésben hittek. Akkor is, ha feleségükkel akarták pontosan tisztázni, hogy hol a helyük a családi hierarchiában, akkor is, ha éppen gyereknevelésről volt szó. Rájöttem, hogy az átélt borzalmakat csakis egy módon tudom túlélni, ha úgy teszek, mintha nem velem történne. Persze ez iszonyatosan nehéz játék. De gyorsan megtanultam, hogy ettől a játéktól függ az életem.” – olvasható a kötet hátulján a fülszöveg, amely valójában egy idézet a regényből, ellenben tökéletesen összefoglalja azt, miről is szól ez a különleges történet.

Máté Gábor (Fotó: Kasia Chmura)

Máté Gábor: Színházi naplók (Magvető Kiadó, 2018)

A Katona József Színház igazgatója, Máté ​Gábor naplóiban hol a színész, hol a rendező perspektívájából pillanthatunk be egy-egy színdarab próbafolyamatába, közelről látjuk, hogyan dolgozik a színész a szereppel, a rendező a társulattal. Hogyan telik egy színházi ember napja a reggelitől és az el nem bliccelt edzéstől kezdve a próbán és a tanításon át egészen az esti előadásig és a hajnali naplóírásig. A könyvben szereplő első naplótömb az 1994-es Julius Caesar színre vitelét dokumentálja, az utolsó pedig Az imposztor 2015-ös varsói előadásának különleges próbafolyamatáról számol be. Otthonosságról és idegenségről, szorongásról és örömről ír a szerző folyamatos önkritikával, fanyar iróniával, találó megfigyelésekkel és őszintén. A könyv a közelmúlt magyar színháztörténetének különleges forrása, amelyet gazdag fotóanyag tesz teljessé.

Andrew Llyod Webber: Maszk nélkül (XXI. Század Kiadó, 2018)

Korunk ​egyik legsikeresebb és legjelentősebb zeneszerzője, Andrew Lloyd Webber közel fél évszázada hódította meg a zenés színház világát. Számos díj, többek közt jó néhány Tony és egy Oscar nyerteseként világszerte milliókat bűvölt el zenéjével és olyan nagy sikerű előadásaival, mint a Jézus Krisztus Szupersztár, az Evita, a Macskák, Az operaház fantomja – mely a Broadway leghosszabban futó musicalje –, és legújabb műve, a RocksuliMaszk nélkül című művében az elismert, díjnyertes zeneszerző páratlan, játékos stílusban vet számot az eredményeivel, a sors és a körülmények játékaival, sikereivel és csalódásaival, az éltető és ihlető szenvedélyeivel. A Webber hetvenedik születésnapjára megjelent kötet felfedi a legendák mögött lapuló, kivételes személyiséget, az alkotó igazi arcát.