A március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet az élet minden területén felborította a jól megszokott ritmusunkat. Folyamatosan írunk az online elérhető színházi előadásokról, ám szerkesztőségünk számára nagyon fontos egy másik kulturális terület is: a könyvek világa. Olvasás közben anélkül léphetünk át egy másik világba, hogy ki kellene tennünk a lábunkat a lakásból, és azt is bizton állíthatjuk, hogy egy-egy könyv is képes olyan élményt nyújtani, mint egy előadás. De hogy ne szenvedjünk hiányt utóbbiból sem, sorozatunkban olyan köteteket ajánlunk, amelyek valamilyen módon (szerző, tematika) kapcsolódnak a színház világához.
Lovász-Horváth Nikolett: Vastapsfelelősök (AD Librium Kiadó, 2018)
Honnan tudja a súgó, hogy mikor szorul a színész a segítségére? Miként lehet az asszisztens a rendező igazi társa? Milyen egy igazi gyorsöltözés? Mi történik, ha nem sül el időben egy kelléknek használt fegyver? Hogyan varázsolják át pillanatok alatt a színpadképet a díszítők? Milyen módszerekkel dolgoznak a koreográfusok? Mi jelenti az igazi kihívást az ügyelők számára? Miért is van szükség annyi lámpára a színházban? Lovász-Horvát Nikolett 2018-ban megjelent könyve ezekre a kérdésekre ad választ a színház láthatatlan dolgozóinak, vagyis a „műszak” segítségével.
Bíró Kriszta: Fércmű (Ab Ovo Kiadói KFT, 2013)
Bíró Krisztát a legtöbben az Örkény Színház színművészeként ismerjük, pedig nevéhez fűződik a nőNYUGAT című nagysikerű előadás szövegkönyve mellett immáron három regény is, melyek közül mi most a legutolsót, a Fércművet ajánljuk. A kötetben dédszülők és nagyszülők, nagynénik és nagybácsik, apák és anyák történetei bukkannak fel a huszadik századi magyar hétköznapokból, a századfordulótól az ezredfordulóig: a csendes tragédiákkal terhes emberi sorsokat az írónő kivételes érzékenységgel és pontossággal festi meg, így nem meglepő, hogy a Fércmű egy olyan családi-csoportkép, amely sosem létezett, és amely mégis mindannyiunkban benne él.
Blaha Lujza: Életem naplója (Szépmíves könyvek, 2016)
„Blaha Lujza az a magyar színésznő, akinek alakját már saját kora is a legendák égboltozatába emelte s hírnevének ragyogásán a közben elmúlt idő sem haloványított szinte semmit.” – írta a „nemzet csalogányáról” Csillag Ilona színház- és drámatörténész. A színésznő halálának 90. évfordulójára kiadott kötet nemcsak közvetlen szavakkal beszéli el színészi fejlődésének, sikereinek, utazásainak és három házasságának kalandos eseményeit, egyúttal tűpontos korrajz is a múlt század végének pesti, sőt bécsi és párizsi társasági életéről, illetve művészeti és társadalmi nagyságairól is. Mindezt persze a színház tükrén keresztül.