Május közepén jelenik meg a 21. Század Kiadó gondozásában az itthon is nagy népszerűségnek örvendő A méhek titkos élete című regény szerzője, Sue Monk Kidd új műve. A Vágyak könyve – ahogyan a Sunday Times fogalmazott – a keresztény történet merész, fantáziadús újraértelmezése női perspektívából.
„A nevem Ana. József fiának, a Názáreti Jézusnak felesége voltam. Szerelmesemnek szólítottam őt, ő pedig nevetve Kis Mennydörgésnek becézett engem” – Az ókori Palesztinában járunk, Júdeában, amely a Római Birodalom fennhatósága alá tartozik. Nem Krisztus előtt, nem Krisztus után, hanem pontosan Krisztus idejében. Jézus ugyanis az egyik főszereplője ennek a kötetnek. De sokkal fontosabb karakter a történetben Ana, akinek apja Heródes vezető írnoka. Ana egyben Jézus jó barátjának, Júdásnak a testvére is. A lányt egy patríciushoz szánják feleségül, ám ő ellenáll. Szíve ugyanis máshoz húzza: ő Jézusba szerelmes. Képes-e kiállni magáért Ana, képes-e hallatni a hangját egy olyan korban, amelyben a nők némaságra vannak ítélve?
Sue Monk Kidd első regénye, A méhek titkos élete több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, több mint hatmillió példányban kelt el az Egyesült Államokban, díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle, és harminchat nyelvre fordították le. Második könyve, A sellő legendája vezette a New York Times bestsellerlistáját, tévéfilmre is adaptálták. Harmadik műve, a Szárnyak nélkül szabadon az Oprah’s Book Club könyvklub kiemelt kötete volt, és szintén szerepelt a New York Times bestsellerlistájának élén. A 2020-as Vágyak könyve (The Book of Longings) tökéletesen hiteles történelmi regény, amely minden részletében élethűen jeleníti meg a rómaiak által elnyomott júdeaiak hétköznapjait, és az Újszövetségből is jól ismert figurákat Jézus életének attól a korszakától kezdve mielőtt elkezdett tanítani, és ács-kőművesként dolgozott, egészen addig, amíg kereszttel a hátán megteszi utolsó lépéseit. A szívszorító történetnek mégsem ő a legfontosabb figurája, hanem Ana, és a többi bátor nő, akik fokról-fokra döbbennek rá a bennük lakozó szellemi erőre, és tanulják meg ezeket használni. Ana példája minden nőnek inspiráló lehet, hiszen hiába élünk modern életet, és nem az ókori Palesztina egyszerű körülményei között, harcaink ugyanazok maradnak.
Sue Monk Kidd: Vágyak Könyvek (Fotó: 21. Század Kiadó)
Az ókor iránt rajongóknak is rengeteg új ismeretet ad a kötet, hiszen abban a különféle életmóddal kapcsolatos leírásokat is megtaláljuk: hogyan táplálkoztak, öltözködtek, hogyan léteztek akkoriban az emberek. Ana sorstragédiájának leírása talán ezeknek köszönhetően is válik annyira plasztikussá: együttérzünk vele, amikor hozzá akarják adni egy kétgyerekes, öreg özvegyhez, akinek eddig csak lányai születtek, és most fiút akar, és a házasságot biológiai üzletnek tekinti. Ana hiába mondja keményszívű anyjának, hogy tizennégy évesen még nem érett a házasságra, ő sajnos megtalálta a véres rongyait, melyeket elrejtett, hogy ne tudják meg, már menstruál. A szülői erőszakról és ridegségről olvasni megrendítő, ugyanakkor Ana számára egyszer csak a szeretet is megmutatja arcát: amikor térdre esik a kényszerházasság hírének súlyától a piac közepén, senki nem segíti fel. Csak Jézus, aki később háromszor esik térdre a kereszttel. A térdre esős analógia már előrevetíti Jézus későbbi sorsát, és Anáét, aki a végsőkig kitart mellette, együtt gyalogol majd vele, akkor is, amikor a Golgotára tart. Kettejük küzdelmes szerelmét meséli el ez a csodálatos regény, mely bemutatja, hogyan lel rá Ana és Jézus is a saját útjára, miközben Ana féltestvére, Júdás pedig pont, hogy letér róla.
Amikor a szerzőt arról kérdezték, milyen kutatásokat végzett, és mennyi mindenen változtatott az írott és elbeszélt hagyományokhoz képest a történeten a bibliai regény megalkotásához, Sue Monk Kidd elárulta, hogy talán Ana figurájának leírása a legizgalmasabb: „A Mennydörgés: a tökéletes elme létező szöveg, ismeretlen, nőnek tartott szerző műve, és a regény idejében keletkezett. A kilenc papiruszlap a híres Nag Hammadi-szövegek egyike, amelyet 1945-ben fedeztek fel egy földbe ásott korsóban a Nílus feletti dombokon, Egyiptomban. A regényben a szöveg Sophiához (Isten női megtestesüléséhez) írt dicsőítő ének, a szerzője Ana. A regényben szereplő sorok a valódi versből valók. Két évtizeden át sokszor olvastam újra ezt a verset, lenyűgözött a provokatív, kétértelmű, parancsoló, nemi szerepeket megkérdőjelező hang. Egész egyszerűen örömöt okozott nekem, hogy elképzeljem, ez Ana életének főműve.”
A regényt Csonka Ágnes fordította.
Kiemelt kép: Sue Monk Kidd (Fotó: Penguin Publishing)
