Tegnap sajtótájékoztatót szervezett a Budapesti Operettszínház, amelyen részt vett a többszörös Grammy-, Tony- és Emmy-díjra jelölt zeneszerző, producer, Frank Wildhorn is. Az amerikai mester neve a magyar közönség számára sem ismeretlen, hiszen Jekyll és Hyde című szerzeményét 2022 tavasza óta láthatja a Nagymező utcai teátrum közönsége. Most Carmen című musicalje kapcsán látogatott hazánkba, amelynek premierjére április 19-én, 20-án és 21-én hármas szereposztásban kerül sor. Az előadást Homonnay Zsolt, Jászai Mari-díjas színész, rendező, az Operettszínház művészeti vezetője állítja színpadra.

A tegnapi sajtóeseményen részt vett a neves amerikai zeneszerző mellett Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, az Operettszínház főigazgatója, illetve Homonnay Zsolt is. Wildhorn, amikor arról kérdezték, hogy hogyan érzi magát Magyarországon, arról beszélt, hogy mivel szülei Romániából és Odesszából származnak, ezért génjeiben van a kelet-európai mentalistás, ez kiütközik a zenéjében is. Sőt, életének egyik legnagyobb mérföldköve is hazánkhoz köti, hiszen 2007-ben Budapesten volt az első Frank Wildhorn és barátai koncert is, amellyel azóta beutazta az egész világot, elképesztő sikereket elérve.

A Carmen kapcsán hangsúlyozta, hogy olyan zeneszerzőnek tartja magát, aki a szívéből ír, és ebben az anyagban a fő karakter szólította meg, annak időtlensége, sikerei és bukásai, és persze az, hogy mindent képes volt túlélni. Úgy gondolja, mindenki életében van egy Carmen, így nem volt nehéz fogalmaznia róla. Amikor 19 évvel ezelőtt ezt a darabot írta, a karakter lelkét és ezen keresztül az igazságát elemezte elsősorban, a musical zenei világára pedig az is nagy hatással volt, hogy abban időszakban a Gipsy Kings slágereit hallgatta. Megfogalmazta azt is, hogy egy létező szüzsé esetén zeneszerzőként a történet „rabszolgája”, hiszen az a dolga, hogy a zenével a karakterek és a cselekmény kibontakozását szolgálja.

Homonnay Zsolt, Kiss-B. Atilla és Frank Wildhorn (Fotó: Kovács Milán)

Néhány próbát végignézett, ez alapján úgy gondolja, hogy Homonnay Zsolt értelmezése szexi és vad, és egy kicsit veszélyes is lesz, és a nagyon erős látvány mellett kellő fókusszal fordul a történet magja felé is. Méltatta a címszereplőket, Nádasi Veronikáról például így fogalmazott: „benne van Carmen közel két évszázada tartó története a hangjában, világszínvonalú, ahogy énekel”. (Georges Bizet négyfelvonásos, azonos című operáját 1845-ben írta – A szerk.)

Kiss-B. Atilla arról beszélt, hogy megtisztelő számára Wildhorn barátsága, akinek zenéje elemi, zsigeri szinten érinti meg a lelkét és a szívét egyszerre, így csak elfogultan tud a darabjairól beszélni. Szót ejtett arról is, hogy hosszú évekig játszotta Don José karakterét az operában, és most különösen izgalmas azt látnia, hogy a történet teljesen más környezetbe és zenei világba helyezve is tökéletesen működik.

Homonnay Zsolt amellett, hogy beszélt a rendezői koncepcióról, hangsúlyozta, Wildhornt igazi régi generációs zeneszerzőnek tartja, aki nem a show kedvéért vagy a bevételért dolgozik, darabjai még mindig belső igényéből, alkotói motiváltságból születnek. Megemlítette, hogy izgalmas számára három szereposztással dolgozni, főleg azt figyelve, hogy a profi énekesek mellett most szerepet kapó, az SZFE-n harmadéves zenés színész osztályának hallgatói milyen más színeket jelenítenek meg a színpadon, hiszen teljesen másból fogalmaznak, mint rutinos kollégáik. Hangsúlyozta azt is, hogy hálás, amiért lehetőséget kapott egy ekkora produkció színpadra állítására, és bízik benne, hogy a nézők is örömüket lelik majd benne, hiszen egy darab, egy előadás addig él, ameddig van, aki emlékezzen rá.

Homonnay Zsolt (Fotó: Kovács Milán)

Kiemelt kép: Kiss-B. Atilla és Frank Wildhorn (Fotó: Kovács Milán)