A fényképezés történetének 183 éve alatt megannyi magyar származású újító járult hozzá a fotózás fejlődéséhez. Az objektívtől a tükörreflexig, a hologramtól a polaroid technikáig számos fejlesztés és találmány köthető magyar tudósokhoz – van tehát kit és mit ünnepelnünk augusztus 29-én, a magyar fotográfia napján. 

Éppen csak egy éve mutatta be találmányát, a dagerrotípiás eszközt a világnak Louis Daguerre, amikor Magyarországon is elkészült az első fotó: 1840 nyarán a minden technikai újdonságot érdeklődéssel fogadó matematikus, Vállas Antal a Magyar Tudós Társaság 11. nagygyűlésének keretében a Dunát és a Királyi Várat vette fel egy megvilágítás előtt fényérzékennyé tett, ezüstözött rézlemezre. Ennek az eseménynek a dátuma, augusztus 29. lett a magyar fotózás napja. 

Az elmúlt közel 200 évben hatalmasat fejlődött a fotókészítés technológiája a nyolc órán át készülő képtől a mobillal „lövöldözésig”. A folyamathoz, vagyis a képrögzítés egyszerűsödéséhez és elterjedéséhez, a valóságot egyre tökéletesebben visszaadó fotók létrejöttéhez magyar felfedezők is jelentősen hozzájárultak – ennek állít emléket a Millenárison megrendezett Álmok Álmodói 20 kiállítás, ahol sok más találmány mellett minden fontos, magyar vonatkozású fotográfiai szabadalom megismerhető.

Pillanatkép az Álmok Álmodói 20 kiállításról (Fotó: Millenáris)

Két szakember kiemelkedik a fotózással foglalkozó magyar újítók közül: Mihályi József és Dulovits Jenő” – mondta el a kiállítás fotótechnikai részének összeállításában segítséget nyújtó fotográfus, fotótechnika-történész, Fejér Zoltán György. – „Bár a Kodak csúcsmodelljeit főként azok ipari formatervezőihez, például Walter Dorwin Teague-hoz kapcsolja a köztudat, Mihályi József volt, aki ezeknek a szerkezeteknek a mechanikáját megtervezte – sokszor jelentős fejlesztéseket megvalósítva. A Magyarországról még az első világháború előtt kivándorolt mérnök a nagy hatótávolságú – eredetileg katonai célokra, ma már inkább természetfotósok és újságírók által használt – fényképezőgépekhez kapcsolódó szabadalmakat jegyzett leginkább. A Kodak cég bár a tömegek számára használható, eladható típusokat preferálta, élete végéig nagyon megbecsülte Mihályi munkáját, egy időben a tervezési részleg vezetője is volt.”

Az éppen 50 éve elhunyt Dulovits Jenő matematikus és fényképész, az első tükörreflexes gép feltalálója is nemzetközi karriert futhatott volna be, ha nem egy KGST országban jegyezteti be a szabadalmát. „Dulovits megelőzte, felülmúlta a korát” – emelte ki Fejér. – „Nyugat-Németországban, Svájcban az 50-es években jutottak el oda, ahova ő a 40-es évek elején: a tükörreflexes fényképezőgép megalkotásáig. Mivel azonban a KGST országok közül Kelet-Németországnak jutott a fényképezési ágazat, ’43-as szabadalma és annak nyomán a ’49-től forgalmazott gépek nem hódították meg a világot. Szabadalmai azonban a mai napig fel-felbukkannak a fejlesztések során.”

Jóval ismertebb a laikusok számára Gábor Dénes és szabadalma, a hologram, amelynek 1947-es – már Angliában megvalósított – felfedezéséért a fizikus 1971-ben Nobel-díjban is részesült. A találmány bemutatása az Álmok Álmodói 20 kiállítás infokommunikációs részének egyik leglátványosabb eleme: magát a tudóst jeleníti meg. Az interaktív tárlaton a látogatók megismerhetik továbbá Petzvál György mérnök-matematikus, a modern fényképészeti objektív lencserendszer felfedezőjének a munkásságát, megtudhatják, hogy miképpen járult hozzá egy magyar felfedező, Rott Andor a polaroid technika létrejöttéhez és hogy mit köszönhet a mozi Schuller Aladárnak, a nem gyúlékony film fejlesztőjének.

A kiállítás a Millenáris területén 2023. január végéig látogatható.

Kiemelt kép: Pillanatkép az Álmok Álmodói 20 kiállításról (Fotó: Millenáris)