Ma ünnepli 60. születésnapját Mácsai Pál, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, az Örkény István Színház alapító igazgatója.

Mácsai Pál Budapesten, 1961. március 31-én, művészcsalád gyermekeként született, de felmenői között kisiparosok és kereskedők is találhatóak. Édesapja Mácsai István festőművész, édesanyja, Gáspár Katalin, aki a mai Radnóti Gimnáziumban vészelte át a nyilasok hatalomátvételét, testvére, János zenetörténész. A fiatal Mácsai színészi hivatását még gimnazista kezdte meg, a Pince Színházban. Középiskolai tanulmányait a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte, a Színművészeti Főiskolára 1980-ban nyert felvételt (bár jelentkezési lapját beadta az ELTE Bölcsészettudományi Karára is). 1984-ben szerzett színész diplomát, ezt követően a budapesti Nemzeti Színház színésze lett, ahol 1989-ig játszott. 1987 és 1990 között elvégezte a Főiskola rendező szakát is. 1989-ben Zárójelentés címmel nagylemezt adott ki, és ettől az évtől a Madách Színház művészeként folytatta pályafutását. 1993-ban szabadúszóvá vált, mivel úgy érezte, hogy képességeit nem tudja megfelelően kiaknázni. Ebben az időszakban különböző színházakban vállalt szerepeket, valamint rendezett is. 1996 és 2000 között a Magyar Színész-kamarai Egyesület alelnöke, valamint 1997 és 2000 között a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. 2001-ben a Madách Kamara művészeti vezetőjévé nevezték ki. Pozícióját a színház 2004-es átalakulása és Örkény István Színházzá történt átnevezése után is megtartotta. 2020-tól újabb ötéves igazgatói megbízatást kapott. Színházi és filmes munkáin kívül a Lyukasóra című irodalmi műsor állandó szereplőjeként is szerepel.

Csákányi Eszter és Mácsai Pál A hattyúban (Fotó: Horváth Judit)

Fontosabb színpadi szerepei közé sorolhatjuk a Tóték Őrnagyát, a Rómeó és Júlia Rómeóját, a János király Pembroke-ját, az V. Henrik, a Liliomfi címszerepeit, a Lear király Edgarját, a Julius Caesar Antoniusát, a Márió és a varázsló Cipolláját, A tribádok éjszakája August Strindbergjét, Az ember tragédiája Luciferét, A testőr Színészét, A kopasz énekesnő Mr. Smithjét, az Élektra Oresztészét, az Apátlanul Nyikolaj Ivanovics Trileckijét vagy A mizantróp Orontéját. Jelenleg az Örkény Színház Anyám tyúkja 1-2., A hattyú (Jácint), Kertész utcai Shaxpeare-mosó (Lőrinc), Nézzünk bizakodva a jövőbe!, Zűrzavar 2045, ’84 (O’Brien) című előadásaiban láthatjuk. Az Azt meséld el, Pista! című Örkény-estje 2001 óta töretlen sikerrel fut a teátrumban.

Első fontosabb filmes szerepét Fábri Zoltán 1983-as Gyertek el a névnapomra című filmjében kapta, de látható volt a többek között a Nyolc évszak vagy az Égető Eszter című minisorozatokban, a Miss Arizona, a Szamba, a Szabadság tér 56, a Torzók, A Pál utcai fiúk, a Rokonok, A hold és a csillagok, a Testről és lélekről, a Remélem, legközelebb sikerül meghalnod 🙂 vagy a Hab című filmekben. Legsikeresebb televíziós munkája kétségkívül a magyar HBO saját gyártású televíziós sorozata, a Terápia volt. A 2012 és 2017 forgatott, három évadot megélt, összesen 110 epizódból álló szériában ő alakította Andrást, a pszichoterapeutát.

Mácsai Pál a Terápia című sorozatban (fotó forrása: port.hu)

Filmes és színpadi szerepei mellett rendszeresen rendez. Olyan darabok színpadra állítása fűződik a nevéhez, mint a Tóték, a Gettó, A nyílt tengeren, a Pisti a vérzivatarban, a Macskajáték, a Téli rege, Anita, a Vircsaft, A szmirnai impresszárió, az Edward Kean, a Mi újság, múlt század?, a Jelenetek egy kivégzésből, A sárkány, Sirály, Az üvegcipő, a Love Letters, a Finito, A hülyéje, a Líra és Epika, a Pillantás a hídról vagy a Tarelkin halála. Emellett több mint 30 hangoskönyv fűződik a nevéhez, Örkény István (Mese-levelek, Egypercesek, Egyperces anekdoták, Van választásunk – További egypercesek, Azt meséld el, Pista!, Tóték) és Márai Sándor (Legenda a jóságról, Mágia – Válogatott novellák, Szindbád hazamegy, Kabala) több művét is felolvasta, de az ő előadásában hallgathatjuk meg a például az Oz, a nagy varázsló, a Csontbrigád, a Szívdesszert, a Túl a Maszat-hegyen, a Macskák könyve, a Mario és a varázsló, a Táncórák idősebbeknek és haladóknak, a Hírnév – regény kilenc történetben vagy az Oratorium balbulum című műveket is.

1991-ben Jászai Mari-díjjal, 1993-ban Erzsébet-díjjal, 1995-ben Greguss-díjjal, 1996-ban pedig Mensáros László-díjjal tüntették ki. A Torzók című filmben nyújtott alakításáért elnyerte 2001-ben, a 32. Magyar Filmszemlén legjobb férfi epizódszereplő díját, 2002-ben ugyanezért a szerepért megkapta a filmkritikusok díját is. 2001-ben Súgó Csiga díjat kapott, ezt két évvel később, 2003-ban szintén neki ítélték. 2003-ban Prima díjjal jutalmazták, 2008-ban érdemes művésszé avatták, valamint megkapta a Gundel művészeti díjat, 2010-ben pedig a Budapestért díjat. 2013-ban A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, valamint ugyanebben az évben vált a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává. 2014-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, 2015-ben Erzsébetváros díszpolgárává avatták, 2018-ban a Televíziós Újságírók díjának „A legjobb színész” kategóriájában győzedelmeskedett. 2020-ban Pünkösti Andor-díjat kapott.

Mácsai Pál az Azt meséld el, Pista! című monodrámájában (fotó: Örkény Színház)

Kiemelt kép: Mácsai Pál (fotó: Örkény Színház)