Bodrogi Gyula Kossuth-dí­jas, Érdemes- és Kiváló Művész, a Nemzet Szí­nésze. Pályáját néptáncosként kezdte, a SZOT együttes szólótáncosa volt 1951 és 1954 között. 1954-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, melynek elvégzése után, 1958-ban a József Attila Színházhoz szerződött. A társulat meghatározó szí­nészegyénisége volt egészen 1982-ig, mikor is a Vidám Színpadhoz került, ahol a színészet mellett több más funkciót is betöltött: volt művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Szí­npad Kht. ügyvezető igazgatója. 2002-ben, miután megvált az igazgatói poszttól, a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette. Bodrogi Gyula 1975 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola (2000-től egyetem) tanára.

Kitüntetései: Jászai Mari-dí­j (1962) és (1967), Érdemes Művész (1967), Kiváló Művész (1983), A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1995), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004). 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta pedig a Nemzet Színésze cím birtokosa.

Pályájának kezdetén elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit osztották rá, ám rendezői hamarosan felismerték komikusi tehetségét is, s ettől kezdve a könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője lett. Emlékezetes alakításai: Napóleon (Sardou A szókimondó asszonyság cí­mű darabjában), Böffen Tóbiás (Shakespeare Ví­zkeresztjében), a francia király (Kacsóh Pongrác János vitézében), Peacock (Brecht Koldusoperájában), Bálint (A Hubay-Vas-Ránki szerzőtrió Egy szerelem három éjszakájában), Svejk (Hasek-Kaló: Svejk a hátországban), Seress Rezső (Müller Péter Szomorú vasárnapjában), Julien, a fogorvos (Barillet-Grédy A kaktusz virágában).

Bodrogi Gyula és Lehoczky Zsuzsa színművészek (Fotó: Fortepan)

A mozivásznon 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című Máriássy Félix rendezte filmben, és utána szinte évről évre hívták forgatni. Emlékezetes filmje volt a Gyalog a mennyországba, a Házasságból elégséges (akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, az Aranysárkány, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?, a Hekus lettem, az Üvegtigris, Az ő alakítása volt a Szerencsés Dániel megtört családapa-figurája, az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia avagy a dublőrök éjszakája négyes főszerepe, a Főtitán és három dublőre. Ezzel a szereppel elnyerte a legjobb férfialakítás díját a svájci Vevey-ben 1989-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban.

Legnépszerűbb szerepei azonban mégis a televízióhoz kötődnek: rekedtes hangját gyakran kölcsönzi mesefiguráknak: Süsü, a sárkány jószívű, mókás főhősének, s az ő hangján szólalt meg a Kérem a következőt Csőrmestere, valamint a Vuk kárörvendő varjúja is. A Linda című tévésorozatban pedig ő alakította a Görbe Nóra játszotta címszereplő színész édesapját. A tévében a mai napig is gyakran feltűnik, jelenleg a Doktor Balaton című sorozatban láthatják a közönség.

Kiemelt kép: Bodrogi Gyula (Fotó: MTI / Czimbal Gyula)