Idén szeptember 2. és 8. között, immáron nyolcadik alkalommal rendezik meg a Thália Színházban a Vidéki Színházak Fesztiválját, melynek egyik meghívottja a kecskeméti Katona József Színház tavaly ősszel bemutatott A király beszéde című előadása lesz, amit szeptember 7-én, 19 órai kezdéssel láthat a budapesti közönség.
V. György király halálát követően legidősebb fia, Dávid került a trónra, aki egy kétszeresen elvált amerikai nőt készült feleségül venni. Ezt azonban sem az egyház, sem az udvar nem nézte jó szemmel, így Dávid lemondásra kényszerült. A helyére súlyosan dadogó öccse, Albert lép, aki 1936-tól VI. György király néven látta el uralkodói kötelességeit. Beszédhibájának legyőzésében egy sajátos módszereket alkalmazó terapeuta, Lionel Logue segít neki. 1939. szeptember 1-én Németország megtámadja Lengyelországot, ezzel kezdetét veszi a II. világháború. 1939. szeptember 3-án Nagy-Britannia hadat üzen a Harmadik Birodalomnak, mely esemény okán VI. György király rádión keresztül szól a nemzethez és a világhoz. Ahhoz, hogy legyőzze félelmét, amelyet a dadogás és a nyilvános beszéd kényszere okoz, Lionel különleges eszközöket vet be.
Jelenet az előadásból, a képen Zayzon Zsolt (fotó: Walter Péter)
„A felkészülés első lépéseként végigolvastam az interneten minden anyagot a dadogásról, amit csak találtam. […] Az olvasgatás mellett filmeket is néztem a dadogásról, és furcsa volt rádöbbenni, hogy mennyire sok válfaja létezik. Majd kezembe vettem a szöveget, és el kellett kezdenem a szerzett információimat összegyúrni egy hiteles dadogássá. […] Mikor pedig már megtanultam a szöveget, felkerestem Gereben Anita logopédust, a kaposvári egyetemisták beszédtechnika-tanárát, akinek a szakterülete a dadogás.” – válaszolta a VI. Györgyöt alakító Zayzon Zsolt egy interjúban, arra a kérdésre, hogyan készült fel a szerepre. – „A dadogás egy olyan akadály, melyet le kell küzdeni, azonban szerintem nem ez a történet valódi lényege. Sokkal fontosabb, hogy milyen súlyos döntést hoz Bertie, mekkora felelősséget vállal magára. […] Egész életét félelemben és frusztrációban élte, mégis helyt tud állni ebben a helyzetben, bár a háta közepére nem kívánja, hogy király legyen. A dadogás legyőzése csak szimbolikus, mivel szerintem minden embernek megvan a maga dadogása. […] Számomra az ilyen jellegű szerepek mindig egyfajta terápia jelleggel segítenek, hogy legyőzzem a saját belső frusztrációimat. Szerintem ez a darab legfőbb üzenete.”
Jelenet az előadásból, a képen Kőszegi Ákos és Csapó Virág (fotó: Walter Péter)
A történet először mozivásznon debütált: a Thomas Hooper rendezésében készült filmet 2010-ben, a Telluride Filmfesztiválon mutatták be. VI. Györgyöt Colin Firth, Lionelt, a király személyi logopédusát és beszédtanárát Geoffrey Rush alakította. A film végi felirat szerint Lionel Logue a háború idején minden egyes élő közvetítés alatt VI. Györggyel volt és életre szóló barátságot kötöttek. Az alkotást összesen 12 kategóriában jelölték Oscar-díjra, amelyből négyet (legjobb film, legjobb rendező, legjobb férfi főszereplő és legjobb eredeti forgatókönyv) díjra is váltott. A BAFTA-gálán szintén a legtöbb jelölést tudhatta magának abban az évben, mintegy 14-et, ennek felét (legjobb film, legjobb férfi főszereplő, legjobb férfi mellékszereplő, legjobb női mellékszereplő, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb filmzene, legjobb brit film) sikerült hazavinnie.
A film forgatókönyvírója, valamint a színpadi változat szerzője, David Seidler kisgyermekként kezdett el dadogni. Ennek hátterében feltehetőleg a II. világháborúban és a holokauszt során meggyilkolt nagyszülei okozta trauma állt. VI. György gyógyulásának példája adott erőt a fiatal Seidlernek is, így hát elhatározta, hogy felnőttként írni fog a brit uralkodóról. Az 1970-es évek végén és az 1980-as években számos kutatást végzett, Louge fiával, Dr. Valentine Logue-gal is sikerült felvennie a kapcsolatot, aki megosztotta vele az emlékeit, valamint megígérte, hogy a rendelkezésére bocsátja apja jegyzeteit, amennyiben Erzsébet anyakirályné is beleegyezik. Erzsébet azonban, a fájdalmas emlékekre hivatkozva, feltételesen adta áldását erre: beletekinthet az iratokba, de csak az ő halála után. Így a történet megírása parkolópályára került. 2002-ben az anyakirályné meghalt, Seidlernél pedig három évvel később torokrákot diagnosztizáltak, így újból visszatért az eredeti tervéhez. Ekkor azonban már nem tartotta a kapcsolatot Dr. Logue-gal, így a korabeli kezelési technikákkal kapcsolatosan nagybácsikájától kapott megerősítést. Ezek alapján írta meg a forgatókönyvet, amelyet megmutatott a feleségének, aki azt javasolta, hogy az őszintébb hatás kedvéért gondoljon inkább úgy rá, mint egy színdarabra, így nagyobb hangsúly kerülhet a király és Logue kapcsolatára.
Jelenet az előadásból, a képen Zayzon Zsolt és Bognár Gyöngyvér (fotó: Walter Péter)
A történet végül a mozivásznon és a színházakban is egyaránt tarolt, a 2012-es ősbemutatót követően egy évvel később itthon is műsorra tűzték a darabot, elsőként Kaposváron. Kecskeméten a Kelemen László Kamaraszínházban, 2018 októberében került bemutatásra. Bertie-t, York hercegét, a későbbi VI. György királyt Zayzon Zsolt alakítja, beszédtanárát, Lionel Logue-ot Kőszegi Ákos játssza (aki a film repülőkön évekkel ezelőtt vetített magyar változatában a királyt szinkronizálta), Erzsébet yorki hercegnét Bognár Gyöngyvér formálja meg. A további szerepekben Csapó Virág (Myrtel, Lionel felesége), Kocsis Pál (Cosmo Lang érsek), Hegedűs Zoltán (Winston Churchill), Fazakas Géza (David, walesi herceg), Körtvélyessy Zsolt (V. György király), Ferencz Bálint (Stanley Baldwin miniszterelnök), Ragcsák Patrícia (Wallis Simpson), Halasi Ákos (kisfiú), Kriskó János (BBC bemondó), továbbá Erdődi Zsolt és Kürtösi Ferenc látható, valamint felvételről hallható Sirkó László, aki Neville Chamberlainnek kölcsönözi hangját. A darabot Takácsy Gizella fordításában, Ari-Nagy Barbara dramaturgiai változtatásaival játszák. Az előadás különleges látványvilágáért Horesnyi Balázs (díszlet), Pilinyi Márta (jelmez), Kovács Ákos (fény) és Kovács Viktor (hang és video) felel.
A Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, Béres Attila által rendezett darabot a fővárosi közönség szeptember 7-én este láthatja a Thália Színházban, a Vidéki Színházak Fesztiválja keretében. A budapesti vendégelőadásra jegyek már kaphatók.
Kiemelt kép: Jelenet A király beszéde című előadásból (fotó: Walter Péter)
