Legénykedés Szegeden – Mágnás Miska ajánló

Létezik egyáltalán olyan ember az országban, aki még nem hallott Szirmai Albert legismertebb nagyoperettjéről? A magyarok már a mű 1916-os ősbemutatója óta együtt lélegeznek a Mágnás Miskával, népszerűségét nem tudták megtörni az évtizedek, világháborúk, rendszerváltás sem. Olyan aduász ez, amelyet akár filmváltozatban (mint amilyen az 1949-ben, Keleti Márton rendezésében és Gábor Miklós főszereplésével készült adaptáció), akár színpadon húznak elő, garantált siker lesz. Hazánk teátrumai előszeretettel élnek is a feldolgozás lehetőségével, a darab jelenleg is aktuális szórakozási forma a Vígszínház, a Budapesti Operettszínház és hamarosan a székesfehérvári Vörösmarty Színház közönsége számára is, azonban egy adaptáció mégis kiemelkedik közülük. A Szegedi Nemzeti Színházban ugyanis olyasvalaki állította színpadra Szirmai Albert, Bakonyi Károly (szöveg) és Gábor Andor (versek) nagysikerű operettjét, aki hosszú ideig maga is játszotta a címszerepet és az ország egyik legismertebb színészeként, énekeseként tartják számon.

A Szirmai-Bakonyi-Gábor trió klasszikusát Peller Károly elképzelésében, Békeffi István és Kaszó Elek átdolgozásában ismerhetik meg, avagy láthatják viszont a szegedi színházlátogatók, hogy ezúttal is felcsendülhessenek olyan örökzöld slágerek, mint a „Cintányéros cudar világ”, a „Hoppsza Sári”, az „A nő szívét ki ismeri”, a „Csiribiri, Csiribiri kék dolmány” és az „Úgy szeretnék boldog lenni”. De a Mágnás Miska nem csupán a nosztalgikus dallamok miatt kortalan, üzenetét is képtelenek megfakítani az évek. Elvégre a történet egyszerre humoros, ironikus és elgondolkodtató módon járja körbe az őszinteség, a társadalmi különbségek és a szerelem elnyűhetetlen témaköreit, mialatt egy egyszerű, de talpraesett lovászfiú előkelő arisztokratává avanzsál, a tenyeres-talpas mosogatólány pedig estélyi ruhás dámává változik, akárcsak a sokat emlegetett tündérmesékben.

Peller az M5 TV híradójának nyilatkozva újságolta el, hogy nagyon jól éneklő színészeket és remekül játszó operaénekeseket sikerült összeválogatni a produkcióba, amelyben rendkívül különböző energiák találkoztak. Bár elsősorban kétségtelenül a kétfajta szereposztású Miskára (Gömöri Krisztián/Rétfalvi Tamás) és Marcsára (Ágoston Katalin/Sziládi Hajna) irányul a reflektorfény, azonban a közönségkedvenc titulust mégis a Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész, Oszvald Marika érdemelte ki, aki a hetvenhez közeledve is kimerülhetetlennek tűnő energiával cigánykerekezik, szórakoztatja a nagyérdeműt. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja szintén az M5 újságírójának árulta el, hogy igencsak különleges számára ez a darab, hiszen a főiskola után ez volt az első szerep, amivel kapcsolatban Szegedre hívták. Akkor Marcsát alakította Király Levente oldalán, most viszont a Nagymama bőrébe bújhatott, amely elmondása alapján zseniálisan passzol hozzá – korban is.

Persze nem lenne igazságos csak Peller Károlyt és Oszvald Marikát kiemelni, a teljes társulat megérdemli az elismerést, hiszen Túri Erzsébet lenyűgöző díszletei, Pattantyus Dóra korhű jelmezei, Lőcsei Jenő látványos koreográfiája, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak, illetve a Szegedi Nemzeti Színház Énekkarának és Tánckarának közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre az újabb cintányéros cudar világ. Nélkülük a mellékszereplők, azaz Vajda Júlia, Horák Renáta, Széles Flóra, Ágoston Péter, Szélpál Szilveszter, Szívós László, Varga-Huszti Máté, Ferencz Nándor, Medveczky Balázs, Andrejcsik István, Kárász Zénó és további színésztársaik sem tudtak volna kiteljesedni a világot jelentő deszkákon, azonban az alkotógárdának köszönhetően 1976 után ismételten a Mágnás Miska-féle jellegzetes muzsikaszótól lehet hangos a Szegedi Nemzeti Színház.

December 13-tól kezdve a szegediek kedvenc színháza gyakran funkcionál majd úri legénylakásként, a közönség tagjai pedig minden alkalommal egyszerre érezhetik magukat lovászfiúnak és úri ficsúrnak, a nép lányának és az összejövetelek dívájának. A Mágnás Miska megingathatatlan vonzereje talán abban keresendő leginkább, hogy mindenki számára azonosulható, a Tisza szomszédságát élvező teátrumban pedig számos alkalom lesz arra, hogy egy kicsit mindannyian Miskává, Marcsává vagy netalántán Nagymamává váljunk 180 perc erejéig. Természetesen az érdeklődők egyaránt megválthatják jegyüket az előadásokra online és a helyi jegypénztárban is, az pedig már csak a magyar virtuson múlik, hogy valaki lóháton a valóságban vagy virtuálisan, gyalogszerrel érkezik szórakozni.

Kiemelt kép: Jelenet a Mágnás Miskából (Fotó: SZNSZ)