„Embernek röpülni boldogság” – Latinovits Zoltán (1931–1976) címmel nyílik október 31-én kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az egészen 2022. augusztus 31-ig megtekinthető tárlat a Latinovits-legendán áttörve, életének adatait ismertetve, az alkotás minden gyötrelmével, örömével, bánatával küzdő, teremtő ember alakját próbálja megidézni.

Latinovits Zoltán életét alapvetően határozta meg, hogy nem ismerte az édesapját. De ugyanígy megszabta neveltetése, édesanyjához, nevelőapjához és a Gundel-családhoz kötődő szoros kapcsolata is. A színészi pályára Bajor Gizi biztatta, mérnöki tanulmányait csak édesanyja kívánságára fejezte be. A Ruttkai Évához fűződő olthatatlan szerelme összefonódik a Vígszínház Rómeó és Júlia előadásával, és több filmszerepében visszaköszön a merész tervek bűvöletében élő, örökké elégedetlen, szókimondó értelmiségi, amilyen ő maga is volt. Származása, génjeiben hordozott finom eleganciája Szinbád megformálásában is segítette, ám megakadályozta abban, hogy belesimuljon az 1960-as, 1970-es évek színházi világába, alkalmazkodni tudjon a szocializmust építő hatalom művészi célkitűzéseihez.

Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán (fotó: Keleti Éva)

A Bajor Gizi Színészmúzeum kiállítása (kurátor: Gajdó Tamás) felidézi azt a társadalmi környezetet, melyben Latinovits, a meg nem értett művész létezett. Bár voltak támogatói és szövetségesei, az ellenfelek nagyobb táborba tömörültek. Hivatalos levelek, szerződések, kritikák, újságcikkek reprezentálják, hogyan szűkült egyre keskenyebbé művészi tevékenységének színtere, hogyan akadályozták a váteszhajlamú küldetéses embert, akinek Ködszurkáló című kötetében olvasható vallomásai, vádjai, illetve a művészet értelmét kutató írásai egy nyughatatlan lélek belső vívódásairól tanúskodnak. A tárlat Latinovits előadóművészi tevékenységét is bemutatja, melyet a színész nemzetépítésnek tartott, és ennek szellemében állította össze önálló estjeit, a múlt költőin keresztül kortásaihoz szólt. A nemzetépítés gondolata mindennapjait kitöltve színházideálját is meghatározta, a hatalom ezért mindent elkövetett, hogy művészi tevékenységét ellehetetlenítse.

Kiemelt kép: Latinovits Zoltán (Fotó forrása: OSZMI)