A családja megpróbálta különböző szabadulószobákba elcipelni, de azt figyelte ilyenkor meg magán, hogy passzívan, bár kétségtelen élvezettel szemléli, ahogyan a többiek megpróbálják kibogozni az ottani talányok halmazát, s nem mellesleg néha bizony jobban is szereti a problémát, mint magát a megoldást. Mark Shanahan, aki színpadra alkalmazta az egyik legjobban megírt Poirot-történetnek mondott krimit, Az Ackroyd-gyilkosságot, egy interjúban a fenti tulajdonságokat vallotta be önmagáról. Igaz, megint máskor tanúbizonyságot tett a nyilvánvaló alaposságáról, újraolvasta ugyanis Agatha Christie összes regényét, hogy minél átfogóbb képet kapjon arról, miként kezelte műveiben a világhírű írónő a rejtély, a csipetnyi humor, a feszültség, illetve az előkészítő részek arányát. Azt mesélte, hogy amikor elkezdte feldolgozni az adaptálandó anyagot, jól tudta, hogy olyan kreatív megközelítésre lesz majd szüksége, amely segít megőrizni a regény lényegiségét, eredeti szándékát. Aztán színpadra is állította a produkciót a saját átirata alapján, és valamennyi elméleti elgondolása egyetlen csapásra gyakorlattá vált.
A kontinentális Európában legelőször a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tűzte műsorára a színdarabot Galambos Attila fordításában, aki úgy tartja, hogy az az ideális, ha szöveghű, pontos, választékos és gördülékeny az átültetés, ugyanakkor a mának szólóan élvezetes, adott esetben a humort sem nélkülözi, és a fordító személye nem tolakszik a mű elé semmiképpen. Az Ackroyd-gyilkosságot 2025. január 31-én mutatták be a Bács-Kiskun vármegyei játszóhelyen, április 5-én pedig a Veres 1 Színház társulata tartott premiert, Agatha Christie klasszikusát náluk Simon Kornél rendezte meg. A darabnak egyedi karakterei vannak, meghatározott tulajdonságokkal, ezért amikor annak idején az amerikai ősbemutatót megelőzően lezajlott a szereplőválogatás, a jelenlévő stábtagok a casting során a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan azt vizsgálták, hogy milyen szerepekben fognak igazán ragyogni a kiválasztott színészek, megmutatva tehetségük legjavát.

Pillanatkép az olvasópróbáról (Fotó: Veres1 Színház)
Persze nem meglepő, hogy mindenki azt nézi meg elsőként hazánkban is a színlapon, hogy ki alakítja Poirot felügyelőt, a BBC 70 részes krimisorozatában játszó David Suchet személye ugyanis a belga detektív figurájával jelentős mértékben összenőtt, többek között azoknak a külalakbéli tulajdonságoknak hasonlósága alapján, amiket az írónő annak idején a regényének lapjain megjelölt. Úgy tűnik viszont, hogy Mark Shanahan színpadi verziójának eddigi magyarországi karrierútja nem a sztereotip Poirot-ábrázolásban csúcsosodik ki, már ami a külcsínt illeti. Kecskeméten például Lóth Balázs rendező Járai Máténak adta a szerepet, aki első blikkre nemcsak a külső jegyek tekintetében lehet furcsa választás, hiszen a Jászai-díjas színművész eddigi feladatainak zöme sokkal expresszívebb játékmódot kívánt. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy Járai Máté az alapvetően zsizsgős kisugárzásának dacára képes létrehozni maga körül egyfajta arisztokratikus aurát, ami határozottan jól jön Az Ackroyd-gyilkosság nyomozójának megformálásánál. Az pedig egyértelműen a színészi kvalitásainak köszönhető, hogy a karakter személyiségjegyeinek alá tudja rendelni a gyakorta túlfűtött dinamikával és kifejezőerővel átitatott egyéni játékgyakorlatát, és megfontolt, szemlélődő, irodalmi igényességgel megrajzolt figurát hoz, jó ritmusban alkalmazva azért azokat a felcsattanásokat is, amelyeket a dramaturgia szerint Poirot egyes jelenetekben produkál. A Veres 1 Színházban Simon Kornél a belga detektív szerepét Kálid Artúrra osztotta, ami szintén nem egy sablonos megoldás, ám ha visszagondolunk arra, hogy a színművész mennyire emlékezetes Trisztán volt például annak idején a Vígszínházban, noha az a szerep sem volt papírforma szerint megfeleltethető az alkatának, akkor teljesen érthető a rendezői döntés ebben vonatkozásban. Ráadásul amennyire megnehezíti, annyira meg is könnyíti Kálid Artúr játékát a Poirot-ra jellemző erős francia akcentusnak az előadás teljes időtartama alatti következetes alkalmazása, amely által nemcsak jellegzetességet tud kölcsönözni a színész a figurának, de még inkább hangsúlyossá válik a karakternek a darabbéli közösség tagjaihoz képest megmutatkozó különcsége, kívülállósága.
Az Ackroyd-gyilkosság sztorija szerint ugyanis Hercule Poirot nyugdíjba vonul, majd az álmos kis falucskába, King’s Abbott-be költözik, és rögtön belebonyolódik ott egy bűnügy feltárásába, méghozzá a helyi orvos, Dr. James Sheppard bevonásával. Utóbbit a Veres1 Színházban Szabó P. Szilveszter játssza, aki bár főként a musicalszerepei révén lett ismert, azokat mindannyiszor a prózai előadásokra jellemző játékmodor és attitűd mozgósításával oldja meg, ezzel a hozzáállással pedig bármikor adni kész a zenés műfajnak egy intellektuálisabb, értékteremtő jelentőségű réteget. Mostanában gyakrabban vállal a zenés színház világán kívül eső feladatokat, és ezúttal is mellőzi az éneklést, de pontosan a fentebb tárgyalt okok miatt szívesen látja viszont őt prózistaként a közönség.

Jelenet Az Ackroyd gyilkosság című előadásból (Fotó: A Veres1 Színház Facebook oldala)
A címbéli Roger Ackroyd rövid ideig tűnik csak fel a darabban, a történet szerint viszont mindenkire hatással van valamilyen módon a vele való ismeretség, épp úgy, mint a hirtelen bekövetkező halála, Venyige Sándor pedig, aki a kriminek a veresegyházi verziójában ezt a karaktert személyesíti meg, a dramaturgiai lehetőségekhez képest fel is ül ennek a jelentőségteljességnek a hullámára. Dósa Mátyás a darabbéli nevelt fiát, Ralph Patont kelti életre, és a szerepe alapján ő lesz az első számú gyanúsítottja az előadásban megjelenő bűnténynek. A színész egyébként a kamaszkori „napi sorozatos” ismertségét írta felül az évek során a vidéki színházi szférában kitartó munkával, eközben számos zenés darabban bizonyított, majd olyan munkák járultak hozzá ahhoz, hogy prózai területen is sikerek tucatja várja, mint A király beszédében a súlyosan dadogó hercegnek, Bertie-nek megformálása, vagy a Hajmeresztő című bűnügyi vígjátékban Victor Rosetti nyomozó figurája: utóbbi alakításáért a legjobb férfi főszereplő díját tavaly a szarvasi XIV. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon oda is ítélték számára. Száraz Dénes Hector Blunt őrnagyot formálja meg Az Ackroyd gyilkosság veresegyházi produkciójában, és mindig nagyon megbízható az alakítása, ő is egy húzónév tehát Simon Kornél rendező szereplőkre vonatkozó koncepciójában. Agatha Christie krimijeinek hatalmas erénye, hogy mint ezúttal is, valamennyi regényhősnek megvan a maga jelenete, nagy pillanata, vagy legalább valamilyen megjegyezhető ismérve, megnyilvánulása, amely lehetőséget teremt a színészi kiteljesedésre az összes, most külön meg nem említett közreműködő vonatkozásában.
Az Ackroyd-gyilkosságnak a közönség viselkedésmódjait tekintve is megvan a maga dinamikája, hiszen a nézők nem mindig dőlnek tétlenül hátra, sokszor megpróbálják a játékidő alatt akár magát Poirot felügyelőt is megelőzni az igazság feltárásában a fejükben folyamatosan zajló mini-nyomozással, úgy van azonban a darab felépítve, hogy aki ismeri az alapművet, az is bele tudjon feledkezni a történet kibontásába. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház saját verziója Lóth Balázs rendezése nyomán bizonyos dramaturgiai elemeket tekintve kirándulást tesz a filmes jellegű megvalósításba, míg Simon Kornél sokkal inkább a tradicionális színházi megoldások talaján tartja a darabot, még akkor is, ha az tele van kiszólással meg melléjátszással, és bár az atmoszférateremtés is jelentős, a színészi alakítások számítanak a projekt legfőbb katalizátorának. A színpadi adaptációért felelős Mark Shanahan a már idézett interjúban megerősítette, hogy amikor a nagy titokra fény derül, a nézők lélegzetvételben is megnyilvánuló reakciója világosan érzékelhető. Hasonló élmény fogadja itt, Magyarországon azt a krimirajongót, aki a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, vagy a Veres 1 Színház produkciójára jegyet vált, utóbbi társulat több más helyszín mellett Budapestre is elhozta az előadást, az érdeklődők azt a fővárosban jelenleg a Vidám Színpadon láthatják.
Kiemelt kép: Jelenet Az Ackroyd gyilkosság című előadásból (Fotó: A Veres1 Színház Facebook oldala)