„Közelebb visszük a nézőt a műfajhoz” – interjú Ellinger Edinával

Lassan egy éve vezeti a Budapest Bábszínházat, ez alatt az idő alatt pedig számos olyan problémával és feladattal kellett megbirkóznia, amelyek a koronavírus-járvány miatt érték a kulturális szférát, és amelyek közül a legtöbbre még a mai napid sincs valódi megoldás. Ellinger Edinával az elmúlt 10 hónapról és a teátrum jövőbeni terveiről beszélgettünk.

2020. március 1-je óta vezeted a Budapest Bábszínházat, talán nem bánod, ha kimondom így: a lehető legrosszabb pillanatban kezdődött el a megbízatásod, pár nappal később az egész világ számára váratlan helyzettel kellett szembesülnöd a COVID-19 miatt. Hogy érzed most magad közel egy évvel később?

Nagyon gyorsan elröppent ez a tíz hónap! Sorsszerűnek találtam, hogy két héttel azelőtt lettem 40 éves, mielőtt hivatalosan átvettem Meczner Jánostól a színház kulcsait. Már akkor éreztem, hogy különleges év áll előttem, ám arra nem számítottam, hogy ennyi nehézséggel kell megküzdenünk.

Azt érzem – és ezzel biztosan sokan vagyunk így –, hogy nem igazgató vagyok most elsősorban, hanem inkább válságmenedzser. Ennek ellenére egyetlen percét sem bánom az elmúlt időszaknak, mert rengeteget tanultam. Olyan nem várt szituációkkal kellett szembenéznem már márciusban, amelyekre – ahogy te is mondod – nem hogy én, de senki nem volt felkészülve. Színészként nagyon jól tudom, hogy az adrenalin pörget, így ebben a szürreális helyzetben, ami kilenc nappal a kinevezésem után kezdődött, nem is tudtam nagyon gondolkodni, annyi problémát kellett hirtelen megoldani. Azt éreztem, hogy menni kell előre.

Biztos furcsa lesz ezt hallani, de hálás vagyok ezért az egy évért, minden fájdalmával és nehézségével együtt. Mert fájdalom az, hogy otthon várakoznak a kollégák, fájdalom azt látni, hogy minden második, majd harmadik széken ülnek csak nézők, az pedig főleg az, hogy most megint nem jöhetnek hozzánk. Ettől függetlenül azt érzem, hogy a társulatunk meglépte saját magát! Fantasztikus csapatként zártak össze, erre nagyon büszke vagyok, és azt gondolom, hogy a nehezítő körülmények ellenére is jól tudtuk végezni a munkánkat 2020-ban.

Akkor elmondhatjuk, hogy a pandémiás időszak segített felvenni a ritmust igazgatóként, sőt!

Igen! Márciusban, miután elkezdtük az online munka kereteit kialakítani, arra is volt lehetőségem, hogy munkaügyi, jogi és gazdasági kérdésekben is sokkal mélyebben elmerüljek, mint ahogy arra egy átlagos évadban lehetőségem lenne, amikor a szerepeimet is játszom. Ezeket a dolgokat, hiába láttam már bele a folyamatokba korábban is, nem lehet csak a gyakorlatban megtanulni. Különösen hálás vagyok Pintér Juditnak, a gazdasági vezetőnknek, aki az első három hónapban nagyon jó tanárom volt, és akinek a segítségével magabiztosabban tudtam az ilyen jellegű kérdésekben helytállni az újranyitáskor.

Történt bármilyen személyi változás a kinevezésed óta, vagy ugyanazzal a csapattal dolgozol?

Talán a legfontosabb változás, hogy művészeti tanáccsal kezdtem el dolgozni. Hiszek a csapatmunkában, mert így több aspektusból tudjuk megvizsgálni a színházat érintő művészeti kérdéseket. Úgy gondolom, hogy feladatom organizálni színház működését, de vannak területek, amelyekhez a kollégáim jobban értenek, legyen az például a dramaturgia vagy a látványtervezés.

A színészek között volt változás. Két kollégától váltunk meg, a döntést az elmúlt évek tapasztalatai alapján hoztam meg.

Illetve korábban nem volt a Bábszínháznak saját nézőtéri felügyelője, egy külsős cég látta el ezt a feladatot. Ettől az évadtól viszont egy új kolléga csatlakozott hozzánk, mert fontos számunkra, hogy a hozzánk érkező gyerekek és felnőttek a legjobb fogadtatást kapják.

Decembertől elkezdtétek ti is streamelni az előadásaitokat Bábfilmszínház néven. Mik a tapasztalatok? Érdemes ebbe energiát fektetni?

Azt gondolom, igen. Tavasszal nem tudtunk felkészülni a pandémiára, ezért azt a stratégiát alkalmaztuk, hogy szombatonként az archív előadásainkat tettük elérhetővé, általában kettesével: délelőtt gyerekeknek, este pedig felnőtteknek szóló tartalmak kerültek fel a YouTube csatornánkra, ezzel is erősítve a szlogenünket, hogy a #bábnemkorosztályhanemműfaj, tehát bárkinek szólhat. Akkor teljesen helyénvalónak éreztem, hogy ingyen tegyük közzé ezeket a felvételeket, hiszen nem arra a célra készültek, hogy a közönség elé kerüljenek.

A második hullám érkezésére szerencsére már elő tudtunk készülni. Leszerződtünk a Pilvax Studio-val, akik hat kamerával veszik fel az előadásainkat. Hosszas megbeszélések alapján az a döntés született, hogy rögzített streamet fogunk sugározni. Ennek két oka van: egyrészt így kevesebb a technikai esetlegesség, másrészt a társulat egészségének a védelme. Mivel maszk nélkül, tesztelést követően csak egy alkalommal kell eljátszani az előadásokat a színészeknek, és kevesebb a kockázat egymás megfertőzésére.

Könnyen alkalmazkodtak a művészek a forgatási körülményekhez?

Nagy tanulás ez mindannyiunk számára. Mi azt tudjuk, hogy a hús-vér nézőket hogyan kell kiszolgálni, nekik hogyan kell előadást készíteni. Egy előadásból való filmkészítés pedig egészen más műfaj! Azért lett a stream-szolgáltatásunk neve Bábfilmszínház, mert számunkra is érdekes kísérlet, hogy hogyan tudjuk ötvözni a bábfilm műfaját a bábszínpadi előadással.

A bábszínház alapvetően technikai műfaj és fizikálisan is megterhelő. Gyakran előfordult, hogy hat órán keresztül kellett tartani a paraván fölött a bábokat, amikor rögzítettük az előadásokat. Emellett a színészeknek az is kihívást jelentett, hogy végig megtartsák azt az állapotot és energiaszintet, amit megkívánt az adott szerep.

Mik a nézői visszajelzések?

A Bábfilmszínház műsorát a repertoárunk egy része képezi, alapvetően ezekből az előadásokból él a színházunk. Ezért egyértelmű volt, hogy ezeket a felvételeket nem tesszük ingyen elérhetővé, mert a kultúráért fizetünk normális körülmények között is. Fontosak számunkra azok az alkotóművészek, akik közreműködtek az előadások létrehozásában és a fizetős streammel tudjuk biztosítani, hogy a szerzői jogdíjaikat továbbra is fizessük. Én ezt így tartom korrektnek. A normál streamjegy mellett nálunk is elérhető a családi jegy, amivel a nézők támogatni tudják a Bábszínházat. Azt kell mondanom, hogy jól működik a dolog, mert nagyon sokan választják ezt a lehetőséget, ami különösen szívmelengető érzés az egész társulat számára.

Arra törekszünk, hogy a legmagasabb minőséget adjuk ki a kezünkből, nagyon finom, közeli képek készülnek minden rögzítéskor, így olyan különleges módon tudjuk megmutatni a bábokat, amelyre a színházi előadások során talán nincs is lehetőségünk. Tulajdonképpen közelebb visszük a nézőt a műfajhoz. Az is nagy öröm, hogy számos országból kapcsolódnak be nézők a streamjeinkbe, ezért rájuk is gondolva szélesítettük azt az idősávot, amelyben elérhetők az előadások. És természetesen dolgozunk azon is, hogy tovább bővítsük az online elérhető repertoárunkat, gondolva az ifjúsági és a felnőtt korosztályra is. Hamarosan felkerül a Bábfilmszínház műsorára a Pallai Mara főszereplésével Hoffer Károly rendezésében készült Apa lánya, a Szilágyi Bálint által jegyzett Esti Kornél, illetve látható lesz a negyedéves bábszínész osztályom Anima című vizsgaelőadása, amely a Színház és Filmművészeti Egyetemen készült. Ez utóbbira különösen büszke vagyok, mert ez a mi bábműfajról alkotott közös ars poeticank.

Mersz tervezni tavaszra bármit is?

A stream felvételek mellett fut több próbafolyamatunk is. Decemberben lett volna a Kisrigók bemutatója, amit Hoffer Károly rendez. Ez az érzékenyítő előadás az örökbefogadásról szól, egy házaspár igaz történetét meséli el. A kitűzött dátumra el is készült vele az alkotócsapat, tartottunk is egy belső bemutatót. Mivel az Ország Lili Stúdióban játsszuk, amelynek 100 fő a befogadóképessége, nagyon reménykedem abban, hogy közönség elé tudjuk vinni április körül. A Rügyek és gyökerek című produkciónkat se tudtuk nézők előtt bemutatni novemberben, ami egy csecsemőelőadás, és a környezettudatosság jegyében valósult meg, újrahasznosított anyagokból készült hozzá a díszlet és a bábok is, ezért nagyon jó lenne, ha a Föld napján, április 22-én debütálhatna a Kemény Henrik Teremben.

Közben próbál a Helló, Héraklész! című darab, amely Nagyszínpadi produkció és a 10+-os korosztálynak készül. Tengely Gábor rendezővel az a szándékunk, hogy a kiskamaszoknak is érvényes előadást tudjunk készíteni. Héraklész mítoszát felhasználva egy szuperhős történetet alkottunk, amely a tinédzserek problémáira is reflektál. A próbafolyamat február végén ér véget, addigra készül el az előadás, a premierre viszont a covid-helyzet miatt csak ősszel kerül majd sor.

Szerb Antal születésének 120. évfordulójára is készülünk, a k2 Színház két alapítója, Benkó Bence és Fábián Péter jön majd hozzánk A Pendragon legenda – avagy a Szerb Antal-kód című darabot színpadra állítani. Nagyon bízom benne, hogy ennek a premierjét május 1-jén meg is tudjuk tartani az Ország Lili Stúdióban.

Az „átmentéseken” túl mit tervezel még őszre?

Bízom abban, hogy az elmaradt bemutatók pótlása mellett minél többet tudunk játszani a közönségünknek. A társulatnak egy ilyen nehéz évad után, amikor leginkább csak magunkban próbáltunk, arra van szüksége, hogy minél többet színpadon legyen és találkozzon a nézőkkel. Azt is remélem, hogy négy év után ismét lesz alkalmam rendezni a kedvenc korosztályomnak, a kisóvodásoknak. Általában olyan történeteket szeretek színpadra állítani, ami a családról szól, ez egy kifogyhatatlan téma számomra, valószínűleg azért, mert én is 3 gyermek anyukája vagyok. (nevet)

Kiemelt kép: Ellinger Edina (Fotó: Gádoros Márk)