Az éhezés összetett témájával foglalkozik a zágrábi Néprajzi Múzeum vendégkiállítása, melyet a magyar gyűjteményi tárgyakkal és történetekkel kiegészítve láthatunk egészen jövő év február 15-ig. Az éhség jóval több, mint ami a biológiai szükségleteinkből fakad, társadalmi és kulturális jelenség is, mely formálja az emberiség múltját, jelenét és jövőjét is.
Az emberiség táplálkozástörténetét mélyen befolyásolták és alakították az éhínséges időszakok. Nem túlzás azt állítani, hogy az emberi történelmet inkább az éhínség, mint a bőség határozta meg. Az éhezés az emberi fejlődés, a városok és a társadalmi élet, a gazdaság, különösen a mezőgazdaság fejlődésének egyik mozgatórugója.
Az éhezésnek van egy, leginkább fiatalokat érintő aspektusa, az anorexia, bulimia, vagy a népbetegségként is emlegetett elhízás témája épp úgy nem hiányozhatnak a tárlatról, mint az éhségsztrájkkal, a böjttel vagy a diétával kapcsolatos történetek.
A Korgó valóság azonban nemcsak a nehézségeket tárja fel, hanem azt is megmutatja, hogyan veszi fel a harcot emberiség az éhezéssel szemben, legyen szó a humanitárius, jótékonysági segítségnyújtástól, az élelmiszerek tartósításáról, háborús receptekről, ostrom alatti élelmiszertermelésről, a burgonya jelentőségéről vagy azokról a szokásokról, amelyek az éhezéstől való ősi félelem leküzdését szolgálták.
A kiállítás hangsúlyosan Horvátországra fókuszál, de a földrajzi, történelmi és regionális hagyományok a magyarok számára is ismerősek lehetnek. A Néprajzi Múzeum gyűjteményéből választott tárgyak, történeket erre számos példát hoznak, melyek közül a legszínesebb az egykori matyó közösségeket idézi meg, amelyek tagjai az éhezést is vállalták azért, hogy díszes viseletüket elkészíthessék.
A kiállítás szerzői dr.sc. Tanja Kocković Zaborski, dr.sc. Melanija Belaj, Bazsó Borka Eszter, Nagy Dóra és Tihanyi Anna.
Kiemelt kép: Korgó valóság a Néprajzi Múzeumban (Fotó: Incze László/Néprajzi Múzeum)
