Június 18-án mutatták be A boldogságárus meséjét a Ciróka Bábszínházban, a Kecskeméten látható előadás az egri Harlekin Bábszínházzal együttműködésben valósult meg.

Az alkotók olyan produkció létrehozását tűzték ki célul, amely nem csak a két társulat játszóhelyén mutatható be, de a kórházban fekvő beteg gyerekeket is látogathatják az előadással. A Ciróka társulata ugyanis több mint két évtizede színesíti meséivel a kórházban fekvő gyerekek egyhangú hétköznapjait, és próbálja meg legalább egy rövid időre elfeledtetni a betegséggel járó nehézségeket. Így az előadás létrehozásánál fontos szempont volt, hogy minden tekintetben alkalmas legyen a kórházi mesedélutánokhoz is. A darab rendezője, Szűcs Réka egy olyan gyermekközpontú, jó értelemben vett egyszerű és pozitív történetet keresett, ami tényleg boldogságot visz oda, ahová ez a mese eljut. A fő inspirációt egy kortárs mesegyűjtő, mesemondó, Samuel Allon hozta meg számára. Allon arról híres, hogy egy nap felkerekedett és világjáró útra indult, hogy meséivel egy fedél alá hozza az embereket. Ő ihlette történetünk főszereplőjét, Felíciánt, a boldogságárust.

Szűcs Réka elárulta, hogy az előadás szerkezete etűdszerű, több rövid meséből áll, amelynek alapját klasszikus állatmesék adják, kortárs mesemondói elemekkel fűszerezve. “Alkotótársként nagyon boldog embereket próbáltam magam köré gyűjteni” – mondta el a rendező, aki mellé íróként Szabó Attila szegődött. Az előadás báb-, jelmez- és díszletterveit Wunder Judit álmodta meg: a mese díszlete egy bámulatos bőrönd, ami mindenhogyan nyílik és rengeteg csodát rejt. Ráadásul technikailag is nagyon sokszínű az előadás: asztali báb, síkbáb, muppet figura és ujjbábok varázsolják el a gyerekeket. A mesék hangulatához illő, ír népzenei motívumokat tartalmazó zenéket Zádori Szilárd szerezte.

Az előadás egyik különlegessége, hogy a mesemondó, Fülöp József 68 karaktert kelt életre benne, a másik pedig, hogy a közönség is aktív résztvevőjévé válik a produkciónak. A mesemondó ugyanis gyakran megállítja a történetmesélést, bevonja a nézőket, hogy megbeszéljék a látottakat. A közönség így részévé válik a mesének, helyenként együtt szövik tovább a történetet. Ezekben a nyitásoknak a kidolgozásában Bethlenfalvy Ádám drámatanár volt az alkotók segítségére.

Kiemelt kép: Jelenetkép A boldogságárus meséjéből (Fotó: Éder Vera)