Október 14-én, pénteken 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be A Katona és kora című kötetet, amelyen Sándor L. István szerző a teátrum alapító tagjaival, Benedek Miklóssal, Cserhalmi Györggyel, Márton Andrással és Szirtes Ágival beszélget.

Október 15-én lesz negyven éve, hogy a Katona József Színház megtartotta első önálló bemutatóját. A színház megalakulása a magyar kultúra kivételes pillanatát jelentette. Nem tudni pontosan, hogy mi ütött rést a szocialista kultúrpolitikán, és tette lehetővé, hogy annyi tehetséges ember gyűljön össze egy helyre, és kezdjen el közösen dolgozni, de már a Katona első előadásai is egyértelművé tették, hogy az ország legjobb társulata jött létre. A koncepciózus rendezők és a sokoldalú színészek összmunkájaként születő előadások hamar megtalálták a maguk közönségét, ami szintén nélkülözhetetlen volt a sikerhez.

Sándor L. István már a második könyvet jelentette meg a Katona József Színház indulásáról. Míg az első kötet (A Katona és kora – A kezdetek) a színház születésének társadalmi környezetét mutatta be, a nemrég megjelent második kötet (A Katona és kora – Az indulás irányai) azt a színházi közeget vizsgálja, amelyből kiemelkedett ez a kivételes színházi alkotóközösség. A könyv az induló színház néhány jelentős előadását nagyítja ki – úgy, hogy melléjük helyezi a korszak más produkcióit, amelyek vagy ugyanabból a darabból készültek, illetve ugyanannak a szerzőnek a művei voltak, vagy hasonló témát dolgoztak fel. Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás és Major Tamás rendezései mellett szó esik Ádám Ottó, Harag György, Paál István, Vámos László, Kerényi Imre, Ács János, Valló Péter és mások előadásairól. Ezzel egyrészt körképet rajzol a korszak meghatározó színházi alkotóiról, illetve társulatairól, másrészt érzékelteti a színházi nyelvnek és kifejezésmódnak azt a sokszínűségét, amelyek a 80-as évek elején jellemezték a magyar színházművészetet. A Goldoni-, Füst Milán-, Csehov-, Bulgakov- és Pinter-előadások felidézése azt is plasztikusan kirajzolja, hogy milyen színházeszmények jegyében kezdett el dolgozni a Katona József Színház új társulata, és hogy törekvéseik milyen más színházfelfogásokkal álltak vitában. Eközben számos jelentős színészi alakításról is szó esik, ami nélkül a Katona sosem lett volna a Katona.