Kodály Zoltán a hivatalban, avagy népdalok a bürokráciáról

Amikor először olvastam a Soharóza új bemutatójáról, Az Ügyről, nem igazán tudtam összerakni a képet. Azt túlzás lenne állítani, hogy az általam látott egyetlen előadásuk, a Pájinkás János után ismerem a munkásságukat, de ennek köszönhetően volt már némi fogalmam arról, mit is csinál ez az együttes, vagyis inkább zenei formáció.

Különleges dolgokat. A Soharóza ugyanis nem egy szokványos kórus, október közepén bemutatott Az Ügy című produkciójuk alapján az egyedi jelzőt elég vastagon alá is húzhatjuk velük kapcsolatban. A Trafóban látható színházi catwalk-show ugyanis olyan formanyelvet használ, ami már önmagában is kiemeli az évadról évadra készülő több tucat új előadás közül. A történet, a megvalósítás pedig fenn is tartja ezt, magasan az átlagosság felhői fölött.

Az Ügyben dalok köré épített életképeket látunk, embereket, embertípusokat, időseket és anyákat, gazdákat és építkezőket, különféle alakokat, akiket egy valami összeköt, mindannyian a bürokrácia útvesztőjében barangolnak. Hogy megtalálják-e a kiutat az ügyintézés borzasztóan sarkos, szabályok közé szorított szűk falai közül? Nos, amíg ezt ilyen fergeteges stílusban teszik, ne is szabaduljanak.

Halas Dóra, Nagy Fruzsina és Bartha Márk ugyanis fogták Kodály Zoltán népdalgyűjteményének egy részét, és aktualizálták, a lehető leghétköznapibb környezetbe adaptálták és olyan új verseket, szövegeket költöttek hozzájuk, hogy a közönség könnyre fakadt a nevetéstől. Miközben néha a legváratlanabb pillanatokban bukkantak elő igaz, emberi érzések, felsejlettek társadalmi problémák. A humor azonban végig domináns maradt, és a mindenkit érintő, felidegesítő problémákról ilyen viccesen nem is tudom, beszélt-e már valaki. A rímeknél csak a jelmezek voltak bódítóbbak, nemes egyszerűséggel fogalmazva, fantasztikusak. Nagy Fruzsina kollekciói hűen a catwalk-show megnevezéshez, egy ízig-vérig profi divatbemutató során tárulnak a nézők szeme elé. Lehetetlen vállalkozás lenne szóban visszaadni, amiket láttunk. A sárgacsekk kisestélyik, a telekrajz-szoknyák, a papírkivágott öltönyök, a BMW-motor bőrszerelés, vagy a “kerékbilincselt” görkorcsolya impulzív és sokszínű, itthon talán még sosem látott jelmeztervezői kreatívságot mutat.

A díszlet Balázs Juli munkája. Most ugyan kevesebb hangsúlyt kap, de így is szót érdemel, a divatbemutató résztvevői ugyanis egy nagy irodai gépből lépnek elő, egy hatalmas nyomtató-iratmegsemmisítőből, ami csak úgy ontja magából a színes, háromdimenziós, rendre dalra fakadó figurákat. Reméljük, nem fogy ki a patron, és még sokáig nyomhatják ezt a különleges színházi szórólapot. Hamarosan például a Szigeten, ahol a Soharóza augusztus 11-én 17 órától lesz látható. Ha viszont mégis kiürülne, a terjesztéssel akkor sem lesz gond, mert akárcsak egykor a népdalok, ez Az Ügy is szájhagyomány útján terjed majd.

Jasinka Ádám írása

Kiemelt kép: Jelenet Az Ügyből (fotó: Kovács Márton)