Kitört a pesti bordély-láz – Kritika A vöröslámpás házról

Egy kolozsvári bordélyban játszódik Hunyady Sándornak A vöröslámpás ház című novellája, és helytörténeti bizonyítékai léteznek annak, hogy az író részéről nem volt következetlen a helyszínválasztás. Erdély fővárosában ugyanis hajdan tényleg nagyon sok ilyen intézmény állt, erre nézve bizonyosságot pedig a legmarkánsabban egy belvárosi épület padlása szolgáltatott, ahol valaki még 2012 tájékán a régi időkből egy szakavatott fényképész által készített erotikus fotósorozatot talált. Ez a pajzánságot sugárzó kultúrtörténeti ritkaság lenge ruhás, kalapos hölgyeket, illetve cilinderes, csokornyakkendős urakat, egyenruhás diákokat intim helyzetben örökített meg, arra is ráerősítve egyúttal, hogy bizony nemcsak a polgári világ idillje határozza meg a századelő korrajzát.

Szépirodalmi fronton Krúdy Gyulát, Karinthy Frigyest, Kosztolányi Dezsőt, vagy a fentebb már említett Hunyady Sándort egyaránt megihlette a nyilvánosházakra jellemző légkör, az ottani mentalitás, ráadásul utóbbi író arra is képes volt, hogy megtalálja, majd papírra vetve érzékeltesse az ebben a témában felmerülő szituációk fanyar humorát. Ahogyan pedig Hunyadyt írásra késztette mindaz, amit a valóságból kiindulva tovább gondolt a bordélyok működése kapcsán, úgy az ő novellája is több műfajban és verzióban köszönt vissza, illetve formálódott jelentősen az idők folyamán.

Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka címmel 1977-ben forgatta le a sztori több elemmel kiegészített filmváltozatát, de a rivaldák világa is felfedezte magának az eredeti alkotást. A vöröslámpás ház musicalként 1995 februárjában a Fővárosi Operettszínházban debütált, olyan színészeket felvonultatva, mint Mednyánszky Ági, Törőcsik Mari, Seres Zoltán, Détár Enikő, Vásári Mónika vagy Forgách Péter, aki később a Győri Nemzeti Színházban ugyanennek a darabnak rendezőjévé avanzsált. 2015-ben az előzőektől teljesen eltérő történetszövéssel tűzte műsorára a Hunyady-novellát a Turay Ida Színház, ez pedig azért volt lehetséges, mert az alapmű nagyon rövidke, egy kétfelvonásos színpadi műhöz csupán csak felütésként járul hozzá. Pont emiatt különféle történésekkel kiválóan feldúsítható, bele lehet írni még jó néhány cselekményszálat és figurát, ennél fogva szinte esélytelen, hogy hasonlítson egymásra a novella nyomán keletkező több különböző elgondolás. A józsefvárosi teátrumban színpadra állított adaptáció szerzője, Topolcsányi Laura elmondása szerint nem látta sem a Psota Irén, Makay Margit és Cserhalmi György főszereplésével bemutatott filmet, sem pedig az irodalmi műnek az operettszínházas átiratát, így tényleg a saját impresszióit írta meg a hozzá érkező felkérésre reagálva, az adott korszak, azon belül is a bordélyok hajdani működésének alapos tanulmányozása után. 

2022 októberében a Turay Ida Színház újra repertoárjába illesztette a Topolcsányi-féle előadást, mely szövegezését tekintve ugyanaz maradt, mint a 2015-ös változat, magát az összhatást azonban mégis az addigitól eltérő rendezői koncepciók, illetve egy új szereplőgárda nagy mértékben formálták. Hét esztendővel ezelőtt Sztárek Andrea vitte színre a darabot, idén pedig a színvonalas szórakoztatás nagyköveteként is jellemezhető Tasnádi Csaba vette át rendezőként a jelenlegi színészcsapat, illetve a produkció felett az irányítást. Ebben a témakörben igen valószínű, hogy a férfi és női nézőpontok különbözősége nagyon érdekes eltérést generál, így az is bátran jegyet válthat A vöröslámpás házra, aki a 2015-ös verziót esetleg látta már.

A történet szerint Kelepei Jenő másodéves bölcsész beköltözik egy nyilvánosházba, ahol nagyon jól elvan, éli az eddigi léha életét, derűsen szemlélve az intézmény napi rutinját, mígnem az édesanyja Brassóból Kolozsvárra utazik, hogy meglepje a városban tanuló kisfiát. Eltitkolni előtte azt a tényt, hogy imádott fiának új otthona egy – a szó eredeti értelmében vett – kupleráj, számos kacagtató bonyodalmat és fordulatot kínál. Hamar egyértelművé válik, hogy valamilyen módon álcázni szükséges a ház falai között folyó valódi tevékenységet, a küldetés sikerességéhez pedig szerencsére valamennyi érintett készségesen asszisztál. Topolcsányi Laura átiratában mindezeken felül megjelenik néhány egyéb eseményszál, így a függöny végső legördülését megelőzően az is kiderül, hogy milyen eséllyel lehet boldog egymással egy okos és tisztaszívű cselédlány, valamint egy kissé kiégett nőcsábász.

A produkció az adott kornak megfelelő jelmezötletekkel és díszletezéssel hozza a századelő fülledt erotikájú intézményeinek hangulatát, ráadásul a címre és a témára történő utalás nem korlátozódik a színpadtérre, ugyanis stílszerűen vörös fényt árasztó lámpa világítja be a teátrum bejáratát, és ugyanez a koncepció jelenik meg a belső terekben, valamint a nézőtér bizonyos pontjainál. A szép dallamíveket követő, vagy megint máskor a korabeli kuplék stílusát felidéző énekszámok a kívánt atmoszféra megteremtését jól szolgálják, éppen úgy, mint maguk a közreműködők is a teljes előadást.

Belle Watlingben az Elfújta a szélből, és Lucy Harrisben a Jekyll és Hydeból az a közös, hogy mindegyikük prostituált, és hogy Janza Kata színésznő, mindkét karaktert megformálta már. A Turay Ida Színházban rá ettől az évadtól a mostani zenés darab Madamjaként hasonló feladat vár, melynek segítségével ismét megmutathatja a közönségnek a frivolabb oldalát. A figurát hatalmas könnyedséget sugározva jeleníti meg, és még arra is alkalmat talál, hogy a pályájának alakulását nagyban meghatározó musicalre, a Lévay-féle Elisabethre jópofa gegnek, egyfajta kikacsintásnak számító utalást tegyen burkoltan a szóbeli megnyilvánulásai során.

A Kossuth-díjas Hűvösvölgyi Ildikó mindig is egyformán hitelesen keltett életre visszafogott, konszolidált, illetve életörömtől duzzadó, akár kissé bohókásnak mondható karaktereket, így a fiát váratlanul meglátogató asszony szerepében nagy szakmai rutinnal találja meg a megfelelő játékmódot, és a helyzetek komikumát. A többiek egytől egyig ugyanennyire jól definiálhatóan oldják meg a karakterábrázolást, arról nem beszélve, hogy a darab megtekintése közben Nyírő Beáta, Nagy Gábor, Csere László, valamint Győri Péter személyében a néző jól ismert művészekre talál, a legújabb színészgeneráció tagjainak megismerése okán pedig érdemes tanulmányozni A vöröslámpás ház színlapját, és a további szereposztást.

Kiemelt kép: Jelenetkép A vöröslámpás házból (Fotó: Hurta Hajnalka Anna)