Bemasíroztak az agyagkatonák a Szépművészeti Múzeumba: az új kiállítás több mint egy évezredet ölel fel, középpontjában a világ leghíresebb régészeti leleteinek egyike, a kínai terrakotta hadsereg és az első kínai császár kora áll. Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás május 25-ig látogatható.

Kína első császára, Csin Si Huang tizenhárom évesen került trónra a Kr. e. 3. században, és hódításai nyomán egyesítette a kínai királyságokat, megalapozva a Csin-dinasztia hatalmát. Halála után, Kr. e. 210-ben egy hatalmas, városnyi sírkomplexumban temették el, amelyet 33 éven át százezrek építettek. A központi császársír máig feltáratlan, de a környező sírok közül több is előkerült. A legismertebb lelet a 1974-ben felfedezett, életnagyságú terrakotta hadsereg, amely az uralkodó védelmét hivatott szolgálni a túlvilágon.

A kiállításon nyomon követhetjük a Csin állam felemelkedését a Kr. e. 8. és Kr. u. 3. század között, megismerhetjük a kor fontos szertartási tárgyait, jelképeit, a mindennapi életet, hadsereget, fegyvereket és természetesen a legendás terrakotta katonákat. A kiállítás a Han-dinasztia időszakára is kitekint: a Jangling mauzóleum tárgyai a Nyugati Han-kor történelmét, a Selyemúthoz való kapcsolódást és a birodalom mindennapi életét – pénzeket, mértékeket, gazdasági eszközöket – mutatják be.

Fél térdre ereszkedő íjász (Forrás: Szépművészeti Múzeum)

A kiállításon több mint százötven ókori műtárgyat lehet megnézni, ami pedig különösen izgalmas, hogy az első császár terrakottahadseregéből tíz eredeti példányt is kiállítottak. Valamennyi tárgy Senhszi, a Kína egykori császári fővárosát is magában foglaló tartomány múzeumaiból érkezik. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumának, a Han-kori Yangling Császársír Múzeumának és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének anyaga.

Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonáin túl egy kisebb, fókuszáltabb kiállítást is megtekinthetnek a látogatók. A Nagy Fal mentén a Krisztus előtti első évezredben vándorló népek, köztük az ázsiai hunok, kapcsolatba kerültek a kínai civilizációval. Ezt mutatja be a Michelangelo-teremben a Hopp Ferenc Múzeum A Nagy Falon innen és túl című kiállítása, kelet-ázsiai nomád és kínai ókori anyaggal.

Kiemelt kép: Katonai középvezető páncélban (Forrás: Szépművészeti Múzeum)