A magyar zeneszerzők részesedése 2024-ben reálértékben 1,5%-kal maradt el a pandémia előtti szinttől, miközben rekordot döntött az újonnan beregisztrált művek és szerzők száma. Az Artisjus tavaly több mint 13,5 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok és zeneművek alkotóinak, ami 13%-kal több a 2023-as 11,97 milliárd forintnál. Az Artisjus múlt évi összesítése arra enged következtetni, hogy a magyar zenei piac új erőre kapva stabilan ível felfelé.

Az összefoglalóban kiemelték, hogy a jogdíj minden korábbinál nagyobb arányban jutott magyar szerzőknek: a teljes összeg 57,5%-a a magyar, 42,5%-a pedig a külföldi dalokra érkezett. Korábbi eredményekhez képest ez jelentős változás, mivel a megoszlás általában 50-50%-os szokott lenni. Az arány eltolódása a hazai szerzők javára főként annak köszönhető, hogy az Artisjus hatékonyabban gyűjti be a nemzetközi digitális szolgáltatók, mint például a YouTube, Spotify vagy Apple Music jogdíjait. Továbbá a rádiós játszások is hozzájárultak ehhez az eltolódáshoz: 2024-ben 7%-kal többször hangzott el magyar zenemű a rádiókban az előző évhez képest.

A jogdíjban részesülő szerzők száma is nőtt: 2024-ben először haladta meg a 20 ezret, összesen 20 735-en kaptak jogdíjat, ami másfélszer több, mint a pandémia előtti, 2019-es adat. Mivel a jogdíjbevétel a szerzők bérének is tekinthető, az alakulását érdemes az átlagbérekhez viszonyítani. Nem meglepő módon a legmagasabb jogdíjakat olyan szerzők kapják, akik mögött jelentős életmű áll, vagy akiknek a dalai gyakran felcsendülnek valamilyen formában. Ebből következik, hogy a szerzők számának bővülése leginkább a jogdíjpiramis alján látszik: az éves átlagbér kevesebb mint 2%-át jogdíjként megkereső szerzők száma 11%-kal nőtt. Ez arra utal, hogy sok új szerző hiába nem tud még megélni a zenélésből, mégis kitartóan alkotnak.

Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan mindössze egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj. A bevételük fennmaradó részét olyan források adják, mint a fellépések, zeneoktatás, pályázatok, előadói jogdíjak, fizikai és digitális értékesítések vagy merchandise termékek eladása. 2024-ben azok a zenészek, akik meg tudták keresni az átlagbért, összesen 878-an voltak, ami még mindig kevesebb, mint 2020-ban, amikor ez a szám 913 fő volt. A szerzői középosztály – vagyis azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5%-át – stabilan 2063 főt számlál. 2024-ben 64 szerző kapott az átlagbér kétszeresét meghaladó jogdíjat.

Az Artisjushoz bejelentett új művek száma 26 284-re nőtt. Bár a pandémia alatt az új művek száma jelentősen megugrott, később visszaesett, de még mindig a covid előtti szint fölött maradt. Ez a több mint 26 ezer dal nemcsak a 2023-as szintet haladja meg 27%-kal, hanem a 2020-ast is 14%-kal. Ez a tendencia illeszkedik a globális trendhez, miszerint egyre több zene készül és kerül be a digitális zenei szolgáltatók katalógusába.

Rekordszámú új mű született: a műfajok megoszlása szerint a pop vezet (25%), majd a rock/metal (21%), electro/dance (14%), instrumentális/klasszikus (11%) és hiphop (10%) következik. A korábbi évekhez képest több, összesen 1501 új zeneszerző és dalszövegíró regisztrált az Artisjushoz. Az új szerzők 13%-a 20 év alatti, 40%-a pedig 20 és 30 év közötti.

Az új dalokra átlagosan 1,72 szerző jutott, ami hosszú távon állandó arány. Az egyszerzős művek száma 37%-kal, 16 401-re emelkedett, ezen belül az egyszerzős szöveges dalok növekedése (+43%) meghaladta az instrumentális zenékét (+33%). Az egy dalra jutó szerzők átlagos száma annak ellenére maradt állandó, hogy a sokszerzős művek száma is jelentősen nőtt: több mint 1200 dal született, amelynek legalább öt szerzője volt, ami 21%-os növekedést jelent 2023-hoz képest. Ez is azt mutatja, hogy a sikeres dalok között továbbra is jóval gyakoribbak a kollaborációk. Ahogy korábban is, az online sikerek inkább több szerző közös munkáihoz kötődnek: a legtöbb digitális jogdíjat kereső dalhoz átlagosan négy szerző tartozik, és a top 30-ban mindössze egyetlen dalnak volt egyedüli szerzője.

Az Artisjus 2024-es összefoglalója alapján a magyar zenei piac jó évet zárt: az adatok minden kategóriában stabil növekedést mutatnak. Sok a pályakezdő fiatal, akik leginkább pop és rock műfajban alkotnak, és jellemzi őket a kollaboráció. Az eredmények alapján izgatottan várhatjuk a 2025-ös évet!

Kiemelt kép: Quimby a Budapest Parkban (Fotó: Bátori Gábor ’jim’)