Bizonyára a Deszkavízió olvasói is elgondolkodtak már azon, hogy vajon egy-egy évadban mely szerzők bizonyulnak a legnépszerűbbnek. Természetesen minden szezonban fontos szerep jut a jubileumot „ünneplő” íróknak (a tavalyi évadban ilyen volt például Petőfi Sándor vagy Tamási Áron), és mindig vannak olyan sikerdarabok is, amelyek egy évadon belül több, egymástól távol eső vidéki színházban is felbukkannak (az utóbbi években ilyen volt a Csárdáskirálynő, a Mágnás Miska vagy a Te édes, de jó vagy, légy más!, amelyek gyakorlatilag végigjárták az országot). Nem szabad megfeledkeznünk a nagy klasszikusokról sem (a színházi triumvirátust a Shakespeare–Csehov–Molnár Ferenc trió alkotja), ugyanakkor a teátrumok egyre bátrabban nyúlnak kortárs darabokhoz. Utána jártunk, hogy a tavalyi, vagyis a 2022/2023-as évadban ki volt az abszolút favorit, és arra is fény derül, hogy milyen arányban nyúlnak klasszikushoz és kortárs szerzőkhöz a színházigazgatók.
Mielőtt azonban rátérnénk a részletes eredmények, álljon itt pár hasznos információ a kimutatásról, valamint azok szempontjairól. A Huber Beáta által készített összefoglaló a 2022-2023-as évadban (2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között) Magyarországon és a határon túli magyar színházakban bemutatott darabok szerzőit rangsorolja. A vizsgálat nem teljes körű; kizárólag az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet HunTéka adatbázisában szereplő előadásokra terjed ki, amely főként az állandó játszóhellyel rendelkező társulatok bemutatóit regisztrálta.
A szerzők megállapításánál a következő szempontokat évényesítették:
- Elsődlegesen a színlapon a főcím előtt, tipográfiailag kiemelt nevet/neveket tüntették fel szerzői minőségben.
- Drámából és regényből készült áiratok, színpadi változatok esetében a színpadra alkalmazó, átíró
nevét emelték ki szerzőként amennyiben a színlap a főcím alatt és/vagy tipográfiailag kiemelt
helyen, eltérő nyelvi fordulatokkal („…regénye nyomán színpadra alkalmazta”; „a színpadi változatot készítette” stb.) egyértelműen megnevezte a színpadi adaptáció készítőjét. A eredeti dráma/regény szerzőjét a közreműködőknél, az „alapszöveg szerzője” közreműködői funkcióval jelölték. - Zenés daraboknál (operák, operettek, musicalek) a szövegkönyv szerzőjét, azaz az előadásban prózában elhangzó szöveg alkotóját vették főszerzőnek, míg a zeneszerző és a dalszövegek szerzője a közreműködők alatt került feltüntetésre.
- A vizsgálatba nem kerültek bele a tánc- és mozgásszínházi előadások.

Jelenetkép a Katona József Színház Cseresznyéskert című előadásából (Fotó: Kovács Milán)
A több mint 100 oldalas tanulmány alapján a lista élén William Shakespeare áll 10 bemutatóval, őt egy kortárs magyar szerző, Topolcsányi Laura követi 7 bemutatóval (egy bemutatónál társszerző is), a lista harmadik és negyedik helyén szintén 7-7 bemutatóval Anton Pavlovics Csehov és Molnár Ferenc neve található. Hat bemutatója volt Tasnádi Istvánnak (egy bemutatónál társszerzőként is közreműködött) és Tamási Áronnak, míg Bertolt Brecht és a Mohácsi-testvérek 5-5 bemutatóval gazdagították a színházi életet a tavalyi évadban. Négy bemutatós számot hatan tudhattak magukénak: Ray Cooney, Csukás István, Henrik Ibsen, Moliėre, Pozsgai Zsolt és a Szente Vajk-Galambos Attila írópáros. Három-három bemutatóval őket Arany János, Boráros Milada, Joe DiPietro, Ulrich Hub, Kosztolányi Dezső, Tracy Letts, Martin McDonagh, Moravetz Levente, Móricz Zsigmond, Örkény István, Petőfi Sándor, Szabó Attila, Szálinger Balázs, Veres András és Visky András követte, valamint a tanulmány kiemeli még Váradi R. Szabolcs nevét, akinek egy teljes bemutatója volt csupán, de további háromnál társszerzőként működött közre.
Az talán nem meglepő, hogy Shakespeare, Csehov és Molnár Ferenc továbbra is a lista élén áll, akiknek műveit előszeretettel tűzik műsorra a színházak, hiszen nevük egyet jelent a biztos sikerrel. Shakespere művei a tavalyi évadban Szombathelyen (Hamlet hazatér – színháznevelési előadás/ősbemutató), Kecskeméten (Macbeth), Székesfehérváron (Julius Caesar), Marosvásárhelyen (A vihar), Szegeden (Lear – táncdráma), a Vígszínházban (Szeget szeggel), Szabadkán (Othello), Sepsiszentgyörgyön (Sok hűhó semmiért), Kassán (Szentivánéji álom), valamint a Thália Színházban (Varázslat egy nyáréjszakán) kerültek bemutatásra. Csehov drámáival Egerben (Sirály), a Pinceszínházban (6-os kórterem, Sirály), Szombathelyen (Sirály), Marosvásárhelyen (Meggyeskert), a Katona József Színházban (Cseresznyéskert) és a Thália Színházban (Ványa bá) találkozhatott a közönség. Molnár Ferenc a Nemzeti Színházban (Egy, kettő, három, Az ibolya), az Örkény Színházban (Liliom), Pécsen (Az üvegcipő), Újvidéken (A Pál utcai fiúk), Szegeden (Játék a kastélyban) és Nyíregyházán (Delila) bukkant fel. Ezen szerzőknél (is) fontos kiemelni, hogy ez csak a 2022/2023-as évadban tartott bemutatókat jelzi, a repertoáron lévő előadásokat nem – azokkal együtt a szám bizonyára duplájára, triplájára is nőhet.

Jelenetkép A vöröslámpás házból (Fotó: Hurta Hajnalka Anna)
De mi a helyzet a kortás magyar szerzőkkel? Az abszolút „rekorder” Topolcsányi Laura volt, akinek A dzsungel könyve átiratát, valamint A vöröslámpás ház, a Hókirálynő, A medve MÉG MINDIG nem játék!, a Bakancslista, a Bubamara című műveit a Turay Ida Színház tűzte műsorára, A hatodik szék, valamint a Petőfifjú – Anyám az álmok nem hazudnak darabjai pedig a Veszprémi Petőfi Színházban kerültek bemutatásra.
Tasnádi István társszerzője volt a Budapest Bábszínházban bemutatott Dekameron 2023 című darabnak, a Szegedi Szabadtéri Játékokon debütált az Ezeregy éjszaka world-musical, a József Attila Színházba (ősbemutatójának eredeti színhelyére) visszatért a Made in Hungária új rendezésben, további négy darabját pedig a Nézőművészeti Kft. (A fajok eredete), az Orlai Produkciós Iroda (Tapasztalt asszony), a Csokonai Nemzeti Színház (Lúdas Matyi) és a Csiky Gergely Színház (Kartonpapa) tűzte műsorára.

Jelenetkép az Ezeregy éjszaka musicalből (Fotó: Tari Róbert)
A Mohácsi-testvérek (István és János) összeszokott párosként dolgozik évtizedek óta, és előszeretettel frissítenek fel klasszikusokat, nem volt ez másként a tavalyi évadban sem. A Csiky Gergely drámája alapján született Az üzlet az üzlet, avagy eladó a menyasszony Budaörsön, a Tóth Ede műve alapján készült A falu rossza Miskolcon, a Horváth János Antallal együtt készített Szigligeti Ede-átirat, a Liliomfi a Váci Dunakanyar Színházban, a Delila című Molnár-adaptáció Nyíregyházán volt látható, saját darabjukat, a Johanna, avagy maradjunk már emberek címűt pedig a Marosvásárhelyi Stúdió Színházban vitték színre.
Pozsgai Zsolt főleg a határon túl volt népszerű: a Liselotte és a májust és a Benyovszky, a szabadság szerelmese musicaljét Újvidéken, a Holle anyót Nagyváradon mutatták be, valamint májusban megtartották a Monte Cristo grófja musical fővárosi premierjét is a Budapesti Operettszínházban.

Jelenet a Kecskeméti Katona József Színház Luxemburg grófja előadásából (Fotó: Gálos Mihály Samu)
Szintén háromnál több bemutatója volt a Galambos Attila – Szente Vajk írópárosnak, akiknek első közös művét, a Csoportterápiát a Soproni Petőfi Színház tűzte műsorára, a Kőszívű musical pedig az Erkel Színházban és a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban is bemutatkozott. Szintén itt tűzték műsorra az ő átiratukban a Luxemburg grófja című Lehár-operettet.
Kiemelt kép: William Shakespeare (fotó: Wikipedia)