Elérkezett az évnek az az időszaka, amikor a színházak sorban bejelentik, milyen bemutatókkal várják nézőiket jövőre. A már eddig kihirdetett évadokat ide kattintva böngészhetitek át.
Tizenegy bemutatóval, köztük operettel, dal- és táncjátékkal, mesedarabokkal várja nézőit az egri Gárdonyi Géza Színház. A Nagyszínpad első premierje G. Bernard Shaw Warrenné mestersége című színműve lesz, a teátrum igazgatója, Blaskó Balázs rendezésében. A történet hősei a furcsamód meggazdagodott családok felnőtté váló sarjai, akik előtt nyilvánvalóvá válik, miből telt szüleiknek házra, nyaralóra, luxusterepjárókra, külföldi taníttatásra, hogy miből lett a vagyon, s milyen módokon tartható fenn a gazdagság. A kérdés adott: beálljanak-e a haszonélvezők közé és folytassák, amit a törvény ugyan megenged, de a lelkiismeret és az emberi erkölcs berzenkedik ellene, vagy válasszák a másik utat: tisztességes, becsületes, mindennapi munkából éljenek meg.
November közepén lesz látható Fényes Szabolcs és Békeffy István Rigó Jancsija, amely a rendező, Moravetz Levente megfogalmazása szerint egy igazi élet-operett. A sok humorral megírt történetet olyan, mára slágerré vált dal színesíti, mint a Szeretni bolondulásig, az Álmaimban valahol már jöttél felém, vagy a Kellene ma éjjel egy kis hacáré-hacacáré. December elején kerül bemutatásra a színháztörténet egyik legsikeresebb darabja: Agatha Christie Egérfogó című művét 1952-ben mutatták be Londonban, ahol azóta is megszakítás nélkül játsszák, 2018. szeptember 18-án ünnepelték a 27 500. előadást. A helyszín egy fiatal házaspár által üzemeltett fogadó, amelynek lakóit egy váratlan hóvihar teljesen elzárja a külvilágtól. És ahogyan az a krimi koronázatlan királynőjének műveiben lenni szokott: történik egy gyilkosság, a tettes pedig a fogadóban rejtőzött el. Miután Trotter nyomozó is megjelenik, kezdetét veszi a nyomozás, a titkok leleplezése. A csavaros történet váratlan befejezéssel zárul: ezért is kérik gyakran a színházak a nézőiktől, hogy ne árulják el a gyilkos személyét senkinek.
A Nagyszínpad következő bemutatója (egyelőre pontos dátum nélkül) Kacsóh Pongrác, Heltai Jenő és Bakonyi Károly 1904-es daljátéka, a János vitéz lesz, melyet Halasi Imre állít színpadra. A Petőfi-mű alapján készült előadás már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el, melyre a magyar színházi életben addig nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. Így vált a mű az első magyaros témájú zenés színpadi játékká, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Szintén az évad második felében mutatják be Maurice Ravel Bolero című táncjátékát, amelyet gyakran aposztrofálnak a zeneirodalom legerotikusabb műveként. Az előadás koreográfusa az érdemes művész címmel idén kitüntetett Topolánszky Tamás, aki az alapmű mellett más Ravel-művek zenei motívumait (La Valse – A Keringő, Pavane egy infánsnő halálára, Spanyol rapszódia) is felhasználja szuverén értelmezésű új tánckompozíciójában. Az évadot Csiky Gergely klasszikus vígjátéka, A nagymama zárja, Blaskó Balázs rendezésében. A régi színházi világban, ha egy direktor biztos, garantált kassza- és közönségsikert akart elérni, műsorra tűzte A nagymamát. E kedves vígjáték manapság is időről-időre feltűnik budapesti és vidéki színházaink repertoárjában, hiszen a négy szálon futó szerelmi történet rendkívüli szereplehetőségeket kínál fiatal, s idősebb művészek számára egyaránt.
A gyermekeket és a családokat három produkciója is várja a következő évadban. A kismalac és a farkasok című népmeséből Szőke Andrea készített mesejátékot Forró vizet a kopaszra! címmel, melynek bemutatója októberben várható. Szamuil Marsak Tizenkét hónap című meséjében azt szeretnék bemutatni az alkotók, hogy milyen fontosak a természet szabta szabályok, hogyan és miként tudjuk magunkat erősítve fölhasználni az évszakok váltakozásából eredő, szokásainkat, hagyományainkat is meghatározó betartható rendet. Végül, de nem utolsó sorban a híres egyfejű, Süsü, a sárkány is tiszteletét teszi, Egerben is találkozhatunk Csukás István közkedvelt történetével és jól ismert hőseivel. Mindhárom mesejáték Baráth Zoltán rendezésében, a Babszem Jankó Gyermekszínházzal koprodukcióban kerül bemutatásra.
A Stúdió Színpadi bemutatókat szeptemberben az I & Time című táncelőadás nyitja, amely Frenák Pál koncepciója és koreográfiája alapján készül. Az emberi viszonyrendszereket elemző és széles perspektívában megmutató előadás gazdag, magas technikai tudást igénylő, sűrű, erőteljes mozgásanyagával kiváló keretet ad az egri társulat számára az organikus mozgásnyelv elsajátítására. Ray Cooney Páratlan páros című komédiája a Madách Színházban több mint harminc évig ment, és több mint 900 előadást játszottak. Prózai darab még sosem ért meg ennyi előadást Magyarországon, így az egri teátrum ismételten egy kultikus, színháztörténeti szempontból különleges darabot tűz repertoárjára, Kiss József rendezésében.
A fenti bemutatókon túl továbbra is műsoron marad a Liliomfi, a Kulcskeresők és a Lenkey tábornok.
A Gárdonyi Géza Színház 2019/20-as évad bemutatói:
Nagyszínpad:
G. Bernard Shaw: Warrenné mestersége (bemutató: 2019. október 4., rendező: Blaskó Balázs)
Fényes Szabolcs – Békeffy István: Rigó Jancsi (bemutató: 2019. november 15., rendező: Moravetz Levente)
Agatha Christie: Egérfogó (bemutató: 2019. december 6., rendező: Kiss József)
Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János vitéz (rendező: Halasi Imre)
Maurice Ravel: Bolero (koreográfus: Topolánszky Tamás)
Csiky Gergely: A nagymama (rendező: Blaskó Balázs)
Gyerekeknek:
Szőke Andrea: Forró vizet a kopaszra! (bemutató: 2019. október 9., rendező: Baráth Zoltán)
Szamuil Marsak: Tizenkét hónap (bemutató: 2019. október 22., rendező: Baráth Zoltán)
Csukás István: Süsü, a sárkány (rendező: Baráth Zoltán)
Stúdiószínpad:
I & Time (bemutató: 2019. szeptember 25., koreográfus: Frenák Pál)
Ray Cooney: Páratlan páros (bemutató: 2019. szeptember 25., koreográfus: Frenák Pál)
Kiemelt kép: Az egri színház épülete (fotó: Setya Photo)