Elérkezett az évnek az az időszaka, amikor a színházak sorban bejelentik, milyen bemutatókkal várják nézőiket jövőre. A már eddig kihirdetett évadokat ide kattintva böngészhetitek át.
A hűség városának színházlátogató közönsége joggal bizakodhat abban, hogy kedvenc teátrumuk egy minden ízében változatos és új, ugyanakkor bizonyos értelemben mégis ismerős műsor-kínálattal lepi meg őket, elvégre a remény évadát hirdette meg, amelyben helyet kapott többek között Lehár, Ibsen és Márai is. Nézzük hát részletesebben is, hogy mivel készül a Soproni Színház.
Az első bemutató Sopron díszpolgárának, Lehár Ferenc munkásságából került kiválasztásra, amely híresebb a Luxemburg grófjánál is: ez a már több mint száz éve szüntelenül sikeres, a világ deszkáit is meghódító A víg özvegy. A társulat megbecsült tagjai, azaz Ács Tamás, Savanyu Gergely, Marosszéki Tamás, Szabó László, Molnár Anikó és Simon Andrea előadásában láthatjuk egy ország csődjének humort és érzelmes pillanatokat is tartogató elkerülését, amelyet egy gazdag özvegy és egy cinikus férfi fájdalmasan szép szerelmi története foglal keretbe, miközben olyan halhatatlan operettslágerek csendülnek fel, mint a Vilja- vagy éppen a Grisette-dal. A kultikus, háromfelvonásos operettet a zenekar, a kórus és a Sopron Balett tagjai is erősítik, két karmester (Oberfrank Péter és Tassonyi Zsolt) kíséretében célozzák meg az érzékszerveinket.
A víg özvegy dalolása mellett fontos megemlíteni egy rockba öntött történelmi csatát is: a vajdasági ősbemutató után a soproniakat éri az a szerencse, hogy jegyet válthatnak egy vadonatúj magyar rockoperára, a Zenta, 1697-re, amelyet a Ghymes együttes alapító tagja és Kossuth-díjas zeneszerzőnk, Szarka Gyula műve alapján a Jászai-Mari díjas Pataki András rendező (Jelenetek egy házasságból, A dzsungel könyve, Macbeth, Őszi szonáta) álmodott színpadra. Az előadás nem kisebb esemény előtt kíván tisztelegni, mint az 1697. szeptember 11-én, Zenta határában történt csatáról, amikor is a keresztény seregek Savoyai János vezetésével felülkerekedtek a török haderőn. Többek között Vastag Tamás, Stéphanie Schlesser/Békefi Viktória, Szomor György, Savanyu Gergely, Nagy Gábor, Horányi László és Kósa Zsolt gondoskodnak róla, hogy méltón emlékezzünk meg erről a történelmi jelentőségű eseményről.
A Soproni Petőfi Színház épülete (fotó: cyberpress.hu)
Pataki Andrásnál maradva elmondhatjuk, hogy a rendező a 2017-ben bemutatott „Ha mi holtak feltámadunk” után ismét egy Henrik Ibsen művet dolgoz fel, méghozzá egy ötfelvonásos drámai költeményt, az 1867-ben megírt Peer Gyntet, a főbb szerepekben Gál Tamással és Eperjes Károllyal. Valószínűleg többen is magukra ismerhetnek majd a látottakban, hiszen a Peer Gynt leegyszerűsítve egy örök kamasz útkeresése és a felnőtté válás drámája, amelyben elengedhetetlen és kikerülhetetlen, hogy megismerjük önmagunkat.
Kinél több, kinél kevesebb idő telik el, amíg a gyertyája csonkig ég, Márai Sándor esetében viszont sosem alszik ki az a bizonyos fényhozó, hiszen világsikerű műve, A gyertyák csonkig égnek az örökkévalóságig tündököl. A következő évadban például a Liszt Ferenc Kulturális Központban található Soproni Petőfi Színház stúdiójának deszkáin, ahol két nagyszerű színész, Szilágyi Tibor és Szélyes Ferenc feszegetnek majd olyan témákat, mint a barátság, a hűség és az árulás. Ha pedig két Jászai-díjas színművész tart nekünk tükröt a megkerülhetetlen kérdésekben, akkor nincs mit tenni, isszuk a szavaikat. A remény évadában ezt is gond nélkül megtehetjük majd.
Nem maradnak azok sem szellemi táplálék nélkül, akik számára fontos a hit és a vallás. Az egyik újdonság egy siralomének, a Szűz Mária keresztfa mellett átélt fájdalmáról szóló Stabat Mater, amelyre a Sopron Balett és a St. Pölten-i Europabalett egy látványos koreográfiával készül, a másik pedig a Kiálts a szeretetért! című musical, amely Kalkuttai Teréz anya életét és munkásságát mutatja be. Kemény Gábor, Kocsák Tibor, Baróthy Péter és Miklós Tibor alkotását Radó Denise rendezi, a főszerepet pedig Füredi Nikolett vállalta el.
A 2019/20-as évad bemutatói a Soproni Petőfi Színházban:
Lehár Ferenc: A víg özvegy (nagyoperett)
Henrik Ibsen: Peer Gynt (drámai költemény)
Szarka Gyula- Szálinger Balázs: Zenta, 1697 (rockopera)
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (színpadi játék)
Stabat Mater (táncmű)
Kocsák Tibor-Miklós Tibor-Baróthy Péter-Kemény Gábor: Kiálts a szeretetért! (musical)
Kiemelt kép: Szilágyi Tibor, Füredi Nikolett (fotó: Soproni Petőfi Színház) és Szomor György (fotó: Békés Megyei Jókai Színház)
