Lassan lezárul a Zenthe Ferenc Színház jubileumi, tizedik évada, Simon Lajos igazgatóval az alakulás tizedik évfordulója kapcsán arról beszélgettünk, milyen előzmények után várják az évad utolsó premierjét, amelyet stílszerűen május 27-én, a salgótarjáni teátrum első premierjének tizedik évfordulóján mutatnak majd be.

Nehéz lenne csak a tizedik évadról kérdeznem, hiszen az előzmények ismeretében nem választható el a korábbi legalább két-három évtől. Hogyan értékeli az elmúlt esztendőket, mi jelentette a legnagyobb kihívást?

Színházunk 2019-ben kapta meg a kiemelt előadó-művészeti szervezet minősítést, amelyben jelentős szerepe volt Fekete Péter államtitkár úrnak, dr. Fülöp Péter helyettes államtitkár úrnak és a Magyar Teátrumi Társaságot is elnöklő Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház főigazgatójának. A közös fenntartás révén – amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Salgótarján önkormányzata nagyjából egyenlő terhet vállalt – stabil hátteret biztosítottak működésünkhöz, ami által 2020 tavaszáig emelkedett az előadás- és nézőszámunk is. Talán nem mondok nagy újdonságot, ha kijelentem: a legnagyobb kihívás a koronavírus-járvány okozta sokk volt. A 2020. március közepi kényszerű leállástól 2021. december 31-ig 254 előadásunk maradt el, és nettó kétszázhatvanmillió forint bevételtől estünk el. Kell ennél nagyobb kihívás? És ez még csak a járvány anyagi vonzata, hiszen a 2019-es nyolcvanezres nézőszámunk az elmúlt évre 21 000 főre esett vissza…

Hogyan lehet egy ilyen pandémiás időszakot átvészelni? Milyen új lehetőségeket találtak, milyen kezdeményezéseket alakítottak ki, hogy ezen időszak alatt is elérjék a közönségüket?

A pandémiás időszakban is folytattuk a művészeti és alkotómunkát, a próbafolyamatokat nem állítottuk le, de a próbák biztonsága és a színház munkatársai egészségének védelme érdekében komoly, napi szintű intézkedéseket hoztunk. Bár játszani nem játszhattunk, a háttércsapat előkészítette a nyári szabadtéri és a soron következő évadot, a pályázatokkal, a gazdasági adminisztrációval és az aktuális szezonnal járó munkákat végezte, közben zajlott az eszközök, díszletek karbantartása is. Kiemelném, hogy munkatársaink tekintetében ahol csak lehetett, éltünk az otthoni munkavégzés lehetőségével, és a kormány által biztosított ágazati bértámogatással, a szociális hozzájárulási adókedvezménnyel.

A leállás alatt nem szerettük volna megszakítani kapcsolatunkat a közönséggel sem, és mivel az online előadások nézettsége folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott országosan, vagyis a színház, mint előadó-művészeti ág kínálta minőségi időtöltés valamilyen szinten megélt az online térben, ezáltal fontosnak éreztük, hogy efféle tartalmakat mi is kínáljunk közönségünknek. Ennek keretében felolvasószínházi bemutatókat tartottunk YouTube-csatornánkon, de itt láthatták a családok karácsonykor új mesejátékunkat, az Ágacskát is. Az előadások mellett a Teátrum Kávéház és Kedvenc Színészeink sorozatokból, valamint két saját készítésű játékfilmből is lehetőségünk nyílt válogatni. Bár nem így terveztük, de online formában ünnepeltük meg névadónk, Zenthe Ferenc születésének századik évfordulóját is.

Jelenet a Macskakő című előadásból (Fotó: Hegedűs Márk)

Elsőként csatlakoztak a Déryné Programhoz. Ön szerint van valós igény a színházi kultúra eljuttatására széles körben? Milyen tapasztalatokat szereztek az első két évben? Mennyi emberhez sikerült eljuttatni a színház üzenetét az előadásaikon keresztül?

Nem is lehetett kérdés a csatlakozásunk, hiszen a mi színházunk modellje gyakorlatilag az alakulástól egybecseng a Déryné Program célkitűzéseivel. A kezdetektől sokat, évadonként 30-40.000 kilométert utaztunk, számos olyan, a kulturális szolgáltatásokkal kevésbé ellátott régióba juttattunk el színvonalas-ízlésformáló produkciókat, ahová nagynevű színházak nem, vagy nagyon régen jutottak el, és amely települések lehetőségei erősen behatároltak voltak, úgy anyagi szempontból, mint például a színháztermek műszaki felszereltsége tekintetében. Kijelenthetjük, hogy a mi vállalt küldetésünk, a magyarországi, Kárpát-medencei jelenlét népszínházi előadásainkkal szimbiózisban van a Déryné Program életre hívóinak elképzeléseivel. A tapasztalatunk az, hogy mindenütt nyitottak a fogadó felek, nagy az érdeklődés az előadások iránt a program révén minket felkérők és a közönség részéről egyaránt. Az elmúlt két esztendőben 43 Déryné Program támogatta előadást játszottunk, megközelítőleg tizenkétezer néző előtt. A program hatása azonban nem ér véget az előadások lejátszásakor, hiszen igényt teremt a további színházi élmények közvetítésére a meghívó vidéki művelődési házak, illetve a közönség részéről is. Ugyanezt a küldetést teljesítjük megyei szinten a gyermekeknek szóló Lázár Ervin Programmal. Elmondhatatlan érzés látni, hogy vannak gyermekek, akiknek ez az egyetlen lehetősége, hogy egy évben legalább egyszer élő színházat láthasson, hogy a művészetnek, a kultúrának ezzel a szeletével is találkozhasson.

Ha egyetlen dolgot kellene megemlítenie, amire a legbüszkébb az elmúlt két év szakmai munkásságából, mi lenne az?

Egyet nem tudnék kiemelni, de még csak rangsorolni sem lenne könnyű, és ez nem is szerénytelenség – a pandémiás időszak ellenére is sok minden történt velünk az elmúlt két esztendőben. Eljutottunk oda, hogy végre önálló, 22 fős állandó társulattal rendelkezünk. Ez egy jelentős lépés volt színházunk életében. Talán egyesek azt mondhatják, a pandémia miatt nem a legideálisabb időpontban tettük meg ezt a lépést, de kiállok mellette, hogy a művészeti munkánk, és ezáltal a saját bevételeink biztonsága miatt nem lehetett tovább halasztani ezt a döntést. Büszkék vagyunk azokra, akik elköteleződtek a Zenthe Ferenc Színház mellett!

A másik fontos lépés volt – és ez összefügg a társulatépítéssel –, hogy minisztériumi támogatással kialakítottuk a kamaratermünket, így egy új színházi közeget, játszóhelyet létrehozva. De nemcsak egy új közösségi teret nyertünk, bár ez is rendkívül fontos volt, a közművelődési céggel közösen használt színházterem mellet, hanem alkalmunk nyílt egy új színházi közönséget is megszólítani, megnyerni.

A harmadik nagy eredménynek a 2021-ben életre hívott Zenthe Nyár szabadtéri színházi fesztiválunkat tartom, amely egy új igényt elégít ki, és nem csak színházi hatását élvezhetik az itt élők, hiszen reményeink szerint a hagyománnyá váló nyári program sokat segíthet abban, hogy Salgótarján regionális kulturális desztinációvá válhasson. Az imént sorolt mindhárom eredmény olyan léptékű színházunk életében, amelyet sem rangsorolni, sem elhallgatni nem szeretnénk.

Jelenet a Káin és Ábelből (Fotó: Hegedűs Márk)

Mit gondol, merre tart a hazai színházi kultúra, hová érhet el a következő négy évben?

Igazgatóként először is a financiális oldaláról közelíteném meg a kérdést: azt tapasztaljuk, hogy a mi esetünkben jól működik a kormányzat és a helyi önkormányzat által felvállalt közös fenntartás rendszere. Élő, rendszeres kapcsolat alakult ki az EMMI-n belül Fekete Péter államtitkár úrral, dr. Fülöp Péter helyettes államtitkár úrral, a főosztály munkatársaival. Valamennyien sok segítséget adnak a munkánkhoz. Ugyancsak jónak ítélem a pályázati rendszert. Bízom benne, hogy mindkét területen a jövőben is hasonlóan jól tudunk majd együttműködni. Remélem, hogy a Zenthe Ferenc Színház továbbra is fejlődni tud, amire szükség is van ebben a régióban. S ha ez így lesz, akkor közösen tudunk dolgozni azon a célon, mely ugyanannyira a mi célunk, mint a kulturális kormányzaté: minőségi produkciókkal visszaadni az embereknek a színházba járás élményét, visszacsábítani a kultúrakedvelőket a nézőtérre.

Ennek érdekében az évadonkénti bemutatók kiválasztása, a bérletsorozatok összeállítása során továbbra is kiemelt figyelem hárul a nézők, a befogadók visszajelzéseire, ezért az évadok színházi kínálata a jövőben is színes, változatos előadásokat tartalmaz majd, így minden színházlátogató és befogadóhely közönsége megtalálhatja benne a számára kedvelt műfajokat. Egy színház ugyanis nagyban hozzájárulhat egy település, régió szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárásához, megismertetéséhez, jelentősen segítheti a helyi művészeti, közösségi, szellemi élet fejlődését, a helyi identitástudat erősödését.

Alapvető stratégiai cél az is, hogy a Zenthe Ferenc Színház növelje előadásainak és nézőinek számát, a lehető legszorosabb kapcsolatot ápolja a játszóhelyekkel, a legmagasabb nívón vigye színre előadásait és nem utolsó sorban domináns szerepet töltsön be Nógrád megye színházi életében.

A Zenthe a továbbiakban is nagy figyelmet fordít majd a vidéki színházi kultúra fejlesztésére, arra, hogy évadról-évadra gazdagítsa a helyi és a megyei művészeti életet, valamint minőségi szórakoztatáson alapuló színházi élményt vigyen a szerényebb anyagi és kulturális javak között élő közönségrétegekhez is.

A művészeti program összeállítása során kiemelt figyelmet kap továbbra is, hogy a színház részt tudjon venni a Lázár Ervin és a Déryné Programban. Ezek mellett a Zenthe Ferenc Színház kiemelt célja és feladata: tevékenységének és mutatószámainak köszönhetően megtartsa kiemelt minősítését, valamint az állami támogatásra való jogosultságát.

Kiemelt kép: Simon Lajos (Fotó: Komka Péter)